TARTALOM

 VISSZA

 


MTA: A kutatóhálózat maradjon az Akadémiánál



| |
 

Ülést tartott kedden az Magyar Tudományos Akadémia elnöksége, a tanácskozáson részt vettek az MTA kutatóhálózatának vezetői, köztük a kutatóközpontok főigazgatói, illetve az önálló jogállású kutatóintézetek igazgatói.

A testület határozatot hozott arról, hogy a kormánnyal a kutatóhálózat jövőjével kapcsolatos tárgyalásokon fő szempontnak kell lenni, hogy az MTA nemzetközi szinten is kiemelkedő teljesítményű, 2012-ben modernizált, alapkutatásokban kiváló kutatóhálózata maradjon az akadémia égisze alatt, és irányító testületében legyen jelentős többsége a tudományos közösségnek - olvasható az MTA közleményében.

Az elnökség nem változtatta meg legutóbbi, február 12-ei ülésének határozatait, és írásban kéri az ITM-nek a kutatóhálózat átalakításával kapcsolatos szempontjait, annak szakmai, jogi- és gazdasági indokolását.

A keddi ülésen elfogadott határozat szerint az akadémia elnöke által az innovációs és technológiai miniszternek megküldött "Javaslat a Kormány és az MTA megállapodására az akadémiai kutatóintézet-hálózat irányítási struktúrájának átalakítására" című munkaanyagot az Elnökség tárgyalási alapnak tekinti.

A közlemény szerint az elnökség az alábbi szempontok érvényesítését hangsúlyozza a kutatóintézet-hálózat tudományos függetlenségének és szakmai minőségének további biztosítása érdekében: a kutatóintézet-hálózat az MTA égisze alatt marad; a kutatóintézet-hálózatot irányító testület(ek)ben a tudományos közösség jelentős többséggel rendelkezik; a szakmai minőség további biztosítása érdekében meghatározott időközönként történjen nemzetközi szakértők bevonásával végzett átvilágítás.


Forrás: MTI
MTI 2019. február 26., kedd 20:42

Kulcsszavak

MTA, MTI, kormány, tudománypolitika, kutatóintézet

Kapcsolódó anyagok

Időskori fiziológiás-kóros izomsorvadás, a progresszív folyamat fékezési lehetőségei

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

A gyógyszerbefogadási rendszer akadályainak lebontását szorgalmazzák az innovatív gyógyszergyártók

Amíg a környező, V4-es országokban átlagosan félévente születik döntés az új gyógyszerek befogadásáról, addig a magyar betegeknek átlagosan 635 napot kell erre várniuk, de előfordult, hogy 1038 napig tartott a folyamat. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint a bürokratikus akadályok lebontására és megfelelő állami források biztosítására lenne szükség, ami magyar betegek ezreinek gyógyulásához, életminőségének javításához járulna hozzá.

Tovább


Testi-lelki megújulást hoz a tavasz, a K&H gyógyvarázs mesedoktorok újra gyógyítanak

Az influenzajárvány miatt január közepétől a kórházak nagyrésze látogatási tilalmat rendelt el. A tél után lassan a járványnak is búcsút inthetünk, így egyre több kórház nyithatja meg újra kapuit a látogatók és a mesedoktorok előtt. A K&H gyógyvarázs mesedoktorok programban regisztrált közel 60 000 önkéntest most 42 intézmény kisbetegei várják, hogy a mesék varázserejével mielőbb meggyógyulhassanak. A hosszú tél után a testünk és lelkünk is nagyobb figyelmet igényel, így a K&H gyógyvarázs szervezői összegyűjtötték, hogyan támogathatjuk gyermekünk egészségét.

Tovább


Programajánló: Holnaplányok, orvosok

Borgos Anna (MTA) Holnaplányok című kiváló kötete az első magyar női pszichoanalitikusok pályáját mutatja be, köztük több orvosét is. A kötetben bemutatott orvosokról, illetve a társadalmi és politikaitörténeti háttérről Magyar László András orvostörténész és a szerző beszélget.

Tovább


Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább