hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Minden huszadik magyar teljes magányban él





| |
 



Magyarországon minden 20. felnőttnek senkivel nincs olyan közeli viszonya, akivel a problémáját megoszthatná. Az „Egészségboldogság” kutatásából származó megdöbbentő adat arra hívja fel a figyelmet, hogy vannak „közösségi erőforrásaink” - így például a család, a barátok, a rokonok, az ismerősök -, csak nem mindig tartjuk karban a kapcsolatainkat. Október 10-e, a Lelki Egészség Világnapja alkalmából dr.Béres József a közösségek lelki és fizikai egészséget védő hatására hívja fel a figyelmet: a jó egészség a boldogság egyik legfontosabb összetevője.

Megdöbbentő tény, hogy Magyarországon minden 20. felnőttnek senkivel nincs olyan közeli viszonya, hogy ha baj van, akkor a problémáját meg tudná vele osztani – derül ki a Béres Egészség Hungarikum Program kutatásából.

Ez azt jelenti, hogy nekik sem az élet- vagy házastársukkal, sem szüleikkel, gyermekeikkel, sem a családjuk többi tagjával, de a barátaikkal, ismerőseikkel sincs mély lelki kapcsolatuk. A magyar lakosság 60 százaléka pedig csak a családja lelki támogatására számít, ha baj van, és egyáltalán nem sorolják a családnál nagyobb közösségeket a támogatóik, a lelki segítőik közé. Összességében elmondható tehát, hogy a magyar lakosság családi körbe zárkózott.

Ez az adat arra világít rá, hogy rendelkezésre állnak ugyan a „közösségi erőforrásaink” - így például a család, a barátok, a rokonok, a klubok vagy a sportegyesületek tagjai -, csak nem mindig tartjuk karban a kapcsolatainkat, gyakran nem élünk jól ezekkel a lehetőségekkel. Úgy is mondhatjuk, hogy nem számítunk eléggé a körülöttünk élő közösségek tagjaira.

Pedig a magyarok többsége (57 százaléka) egyetértett azzal az állítással, hogy közösségben jobban megőrizhető az egészségünk. A lakosság nagyobbik hányadának álláspontja bizakodásra ad okot: sokan már ráeszméltünk, hogy az egészségünkért elsősorban mi magunk vagyunk felelősek és tehetünk is érte, például azzal, ha jobban figyelünk a társas kapcsolatainkra. A program egy korábbi kutatásából1 az is kiderült, hogy azok, akik valamilyen közösséghez tartoznak, és ott rendszeresen tevékenykednek, egészségi állapotukat szignifikánsan jobbnak minősítik, mint azok, akiknek nincsenek ilyen kapcsolataik.

„Merjünk jobban egymásra számítani”! – mondja dr. Béres József, a program alapítója. „A boldogság egyik legfontosabb összetevője a jó egészség. Az egészség egyik feltétele pedig a megfelelő, kiegyensúlyozott lelki állapot. Ehhez pedig mi más tudna támogatóan hozzájárulni, mint a család, a barátok és az ismerősök, legyen szó akár túrázásról, csapatsportról vagy a közös beszélgetésekről?”

Forrás: Medipress

Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Minden huszadik magyar teljes magányban él