hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Meghalt Thomas Starzl amerikai sebész, a májátültetés gyakorlatának úttörője



| |
 

Kilencvenéves korában meghalt Thomas Starzl amerikai sebész, aki 1963-ban a világon elsőként hajtott végre májátültetést emberen. Starzl a családja körében halt meg szombaton pittsburghi otthonában.

A Pittsburghi Egyetem közleménye szerint Starzlt, aki az 1980-as évektől dolgozott az intézményben, a "transzplantációk atyjaként" emlegették, mivel munkájának eredményeként az "egykor kockázatos, ritka műtét mára biztonságos beavatkozássá vált".

Starzl 1963-ban végezte el az első májátültetést emberen, a páciens azonban elhunyt a műtét során. Ezután kifejlesztette a kilökődésgátló gyógyszerek egy újfajta keverékét, ennek köszönhetően1967-ben hajtotta végre az első sikere májtranszplantációt. A beavatkozással azóta emberek ezreinek életét sikerült megmenteni.

A szakember kutatatta az elhunytakból származó donorszervek transzplantációját, valamint finomította a beavatkozást egypetéjű ikrek és vérrokonok bevonásával.

Úttörő jelentőségű munkát végzett az állatok májának emberi szervezetbe ültetése terén, bebizonyítva, hogy emberi donorszerv hiányában ezzel a módszerrel is meghosszabbítható a páciens élete egy rövid időre.

Starzl 1991-ben vonult vissza a klinikai munkától, majd megírta önéletrajzát The Puzzle People címmel. Könyvében elárulta, hogy sikerei és tapasztalati ellenére mindig óriási szorongást érzett a műtétek miatt.

"Állandó félelem élt bennem amiatt, hogy elveszítem a pácienseket, akik a kezembe helyezték az egészségüket és az életüket" - írta annak idején a szakember.

Forrás: MTI
MTI 2017. március 6., hétfő 10:38

Kulcsszavak

sebészet, halálhír, májátültetés

Kapcsolódó anyagok

A colorectalis májáttétek perioperatív onkológiai kezelésének sebészi szempontjai

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább