hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Megfejtették a Nap változó fényének titkát



| |
 

A Nap nem ugyanolyan fényes minden pillanatban, olykor elhomályosul vagy növekszik a fénye. Az ingadozásért a látható felszíne, a fotoszféra mágneses mezői és gigantikus plazmaáramlások felelnek.

A jelenség hátterében álló okokat sikerült a göttingeni Max Planck Intézet kutatóinak felfedezniük, eredményeiket a Nature Astronomy című szaklapban mutatták be.

A szakértőknek először sikerült rekonstruálni a fényváltozásokat, ami nemcsak a klímakutatók számára kiemelt jelentőségű, hanem a távoli csillagok megfigyelésében is segítséget nyújt, emellett az exobolygók jövőbeli kutatását is leegyszerűsítheti - olvasható a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

Ha egy exobolygó (Naprendszeren kívül bolygó) elhalad anyacsillaga előtt, a csillag rövid időre elsötétül. Még sok-sok fényévnyi távolságból is képesek észlelni az űrteleszkópok ezeket a változásokat, így észlelik az exobolygókat. A gyakorlatban ez sokkal összetettebb, mivel a legtöbb csillag fénye, hasonlóan a Napéhoz, folyamatosan ingadozik.

Ez az ingadozás és az elhaladó exobolygó fénycsökkentése átfedhetik egymást. "Ugyanakkor, ha ismerjük a csillag valódi fényingadozásainak részleteit, az exobolygókat nagy pontossággal tudjuk azonosítani" - mondta Alexander Shapiro, az intézet kutatója.

A Nap fényessége nagyon eltérő időközönként váltakozik. Néhány ingadozásnak csak pár perces a ciklusa, másokat, amelyeknek hatása van a Föld hosszú távú klímájára is, a kutatók csak évtizedek alatt tudnak regisztrálni. Eddig nem volt olyan elmélet, amely felölelte volna mindezeket az időintervallumokat.

Az új kutatás bebizonyította, hogy mindössze két jelenség határozza meg, milyen erősen fénylik a Nap.

Az egyik jelenség forrásai a forró, a Nap belsejéből kiemelkedő, majd lehűlő és ismét visszasüllyedő plazmahullámok. A forró, emelkedő anyag fényesebb, mint a felszínen lévő, már lehűlt plazma. A hullámok így hozzák létre a világos és sötét területek jellegzetes, gyorsan változó mintázatát, az úgynevezett granulációt. Ezek a jellegzetes mintázatok olykor több száz kilométeresek.

Másrészt a Nap váltakozó mágneses mezői is fontos szerepet játszanak a jelenségben, az erőteljes aktivitási szakaszban felismerhetőek a sötét régiókról (napfoltokról) és a világos területekről (napfáklyákról). A granulációhoz képest ezek nagyon nagyok, néhány napfolt még szabad szemmel is kivehető a Földről. Ráadásul számuk és formájuk jóval lassabban változik, így az általuk okozott fényingadozás több mint öt órán át tarthat.

Elemzésükhöz a kutatók a SOHO és az SDO űrszondák műszereinek adatait használták, amelyek éveken át rögzítették a napfelszín mágneses mezőit és a mintázatokat.


Forrás: MTI
MTI 2017. augusztus 25., péntek 18:31


Kulcsszavak

MTI, asztronómia, naprendszer

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Egészségügyi egyetemi szóvivői és kommunikációs képzés indul szeptembertől

A Soproni Egyetem egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó szakot hirdet 2019. szeptemberétől. A szóvivőképzés két féléves, Budapesti helyszínű, teljes értékű egyetemi diplomát ad a sikeres elvégzést és államvizsgát követően. 

Tovább


53 százalékkal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi 50 év alatt

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Tovább


Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tiszát a PET kupán

Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát a PET kupa idei résztvevői

Tovább


Súlyos hatásai lesznek a klímaváltozásnak Izraelben

Baruch Rinkovics professzor szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.

Tovább