TARTALOM

 VISSZA

 


Megelőzhető öngyilkosság



| |
 

A befejezett öngyilkosságok száma világszerte emelkedik, évente egymillióan vetnek véget önkezükkel életüknek, negyven másodpercenként egy ember hal meg emiatt. Az évtizedek óta növekvő tendencia megállítására az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is nagy hangsúlyt helyez, de a hazai szakemberek szerint itthon is szükség van arra, hogy a politikai döntéshozatalban és a törvénykezésben is megjelenjen a lelki egészség fogalma, s annak fontossága.

A WHO kezdeményezésére 2008-ban életre hívott Lelki Egészség Európai Paktuma olyan prioritásokat jelölt meg, mint a fiatalok lelki egészsége (2008), az öngyilkosság és depresszió megelőzése (2009), az idősek lelki egészsége, vagy a stigmatizáció és szociális kirekesztettség elleni küzdelem (2010). A jövő évi magyar uniós elnökség lehetőséget ad arra, hogy a lelki egészség prioritás maradjon – mondta dr. Kurimay Tamás, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke a Lélekben Otthon Közhasznú Alapítvány hétfői konferenciáján, amelyet az öngyilkosság megelőzésének témakörében szerveztek. Az uniós színtér szélesebb lehetőséget biztosít a civil szervezetek bevonására, és a jó gyakorlati példák bemutatására.

A szakmai viták kereszttűzében álló depresszió, a Magyar Pszichiátriai Társaság álláspontja szerint alulreferált, aluldiagnosztizált és alulkezelt kórkép, de mára javuló tendenciák is megindultak, bár a bipoláris depressziónál éveket is késhet a megfelelő diagnózis.

A depresszió legsúlyosabb komplikációja az öngyilkosság, de az alkoholizmus és a skizofrénia is veszélyeztető tényezők, a szuicid személyek jellemzően impulzívak és agresszívek. Európában évente 150 ezren, az uniós országokban 58 ezren, míg Magyarországon 2400-an vetnek véget önkezükkel életüknek, így hazánk az EU-ban a 2., a világban pedig az 5-6. helyen áll az öngyilkossági statisztikákban. Különbség figyelhető meg az öngyilkosságok számában az északi, keleti és a déli féltekén élők esetében, a kedvezőbb klimatikus viszonyok között élők kevésbé hajlamosak kioltani saját életüket. A szociokulturális és vallási szokások mellett még olyan tényezők is hatással vannak a szuiciditásra, mint a táplálkozás, hiszen a sok halat és olívaolajat fogyasztók körében kevesebb a depressziós. A legtöbb öngyilkosság tavasszal történik, míg télen ritkább. Míg az utóbbi években Európa országaiban csökken, addig Kínában és Indiában növekszik az öngyilkosságok száma.

Az öngyilkosság miatt elhunytak 30%-ának már volt korábban öngyilkossági kísérlete, ők a legveszélyeztetettebb csoportba tartoznak. Az öngyilkosságok kétharmada már az első alkalommal is sikeres, pszicho-szociális jelek alapján azonban már az első kísérlet is előre jelezhető. A veszélyeztetettek csoportjába tartoznak az elváltak, a munkanélküliek, a dohányzók, és azok, akiknek a családjában volt már öngyilkos. Csökkenti az öngyilkosság kockázatát a vallásosság, vagy ha valaki sok gyermeket nevel, a várandósság és a rendszeres fizikai aktivitás.

A befejezett öngyilkosságok háromnegyedét férfiak követik el, hazánkban ez a szám 80%. Jellemzően drasztikus módon, akasztással, vagy leugrással vetnek véget életüknek, szemben a nőkkel, akik kevésbé durva módszereket választanak.

Rihmer professzor szerint az öngyilkosság megelőzésben nagy szerep jut az orvosi, pszichológiai segítségnek, de döntő lehet a közösségi felvilágosítás is. A rövidtávú gyógyszeres kezelések nem hoznak jó eredményt, csak a hosszú távú terápia lehet hasznos. Kiemelt szerepe van a prevencióban a háziorvosoknak, de a médiának is, első sorban a destigmatizációban.

A legjobb és javuló öngyilkossági statisztikákat azok az országok hozzák, ahol van szakemberek által irányított, működő nemzeti prevenciós program.

eLitMed.hu, Tarcza Orsolya


Kapcsolódó anyagok:

Eutanázia és öngyilkosság - Beszélgetés dr. Filó Mihállyal

Buda Béla: Antidepresszánsok hatékonysága - szubjektív szempont

Közösségek az élhető életért - Interjú Prof.Dr.Tringer Lászlóval


Kapcsolódó anyagok

Mivel érdemes kezdeni a vérnyomáscsökkentő terápiát?

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Reflexiók a kibontakozó ökológiai krízisre az 1970-es évek művészetében

Tudományos program

Absztraktok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Láttasd a láthatatlant, hallasd a hallhatatlant!

Lehet-e teljes értékűen befogadhatóvá tenni egy színházi előadást a fogyatékkal élő emberek számára? Mit lehet átadni a színházi látványvilágból egy látássérült nézőnek, és hogyan érzékeltetheti a jeltolmács a darab szövegének stílusát a hallássérült látogatóknak? Akadálymentesítés az előadó-művészet területein II. - a témában október 14-én második konferenciáját tartja a Pesti Magyar Színház a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja alkalmából.

Tovább


Megelőzhető öngyilkosság