hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon



| |
 

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

A zéró mágneses tér laboratóriumban földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.

A laboratórium építésére az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert.

Bokor József, az MTA természettudományi alelnöke elmondta, hogy az új laboratóriumban unikális kísérleti lehetőséget biztosíthatnak majd a kutatóknak.

Mint rámutatott, az obszervatórium munkájának és eredményeinek ismertsége nemzetközi szinten az egyik legjobb a korábbi nemzetközi projektekben való részvételek miatt. az obszervatórium különleges szerepet tölt be a geofizika területén, a kutatói gárda elhivatott, az MTA pedig lehetőségeihez mérten támogatja a munkát - tette hozzá Bokor József.

Wesztergom Viktor, az MTA CSFK GGI igazgatója, az obszervatórium vezetője elmondta, hogy a tízszer tíz méteres, kocka alakú épület egy árnyékolt mágneses laboratórium lesz, vagyis mágnesesen láthatatlan lesz a világ számára, mert mágneses tere nulla közeli lesz.

Beszélt arról is, hogy az elektromágneses tisztaszobában az űrfizikai kísérletek és fejlesztések mellett geofizikai, anyagtudományi, és élettudományi kísérletekre és fejlesztésekre is lehetőség lesz. Mindezek mellett különféle mérőeszközök mágneses vizsgálatát és kalibrálását is végezhetik, ezzel tovább bővítenék a magyar részvételi lehetőségeket az Európai Űrügynökség programjaiban.

U. Nagy Gábor, a laboratórium egyik építésze elmondta, hogy a mágnesesen nulla teret egy háromrétegű speciális ötvözetből, műmetálból készült, háromszor három méteres kamra biztosítja, amely köré egy úgynevezett kompenzáló tekercsrendszert építenek. A kamrát Németországban készítik.

Speciális anyagokat kell használniuk az építés során, kerülni kell a ferromágneses anyagok (vas, nikkel, kobalt) használatát, ezért a tekercsrendszer köré előregyártott faszerkezetű épületet húznak.

Hasonló létesítmény Európában Németországban és Hollandiában van, utóbbi az amerikai űrkutatási hivatalé, a NASA-é.

Forrás: MTI, MTA
MTI 2017. november 2., csütörtök 15:57


Kulcsszavak

MTA, MTI, űrfizika

Kapcsolódó anyagok

Az akadémiai kutatóhálózat kormány tervei szerinti átalakítása hatalmas veszteség lenne

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Egészségügyi egyetemi szóvivői és kommunikációs képzés indul szeptembertől

A Soproni Egyetem egészségügyi szóvivő és kommunikációs tanácsadó szakot hirdet 2019. szeptemberétől. A szóvivőképzés két féléves, Budapesti helyszínű, teljes értékű egyetemi diplomát ad a sikeres elvégzést és államvizsgát követően. 

Tovább


53 százalékkal csökkentek az erdőben élő gerincesek populációi 50 év alatt

Több mint felére csökkenetek az erdőben élő gerinces állatok populációi az elmúlt 50 év alatt az erdők biodiverzitásáról a Természetvédelmi Világalap (WWF)vezetésével készült első globális állapotfelmérés szerint.

Tovább


Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tiszát a PET kupán

Nyolc-tíz tonna hulladéktól mentesítették a Felső-Tisza Tivadar és Záhony közötti szakaszát a PET kupa idei résztvevői

Tovább


Súlyos hatásai lesznek a klímaváltozásnak Izraelben

Baruch Rinkovics professzor szerint az emberek nem értik, hogy nem csak a jegesmedvékről és a gleccserekről van szó, hanem az életükről is: a belélegzett levegőről, az ételről, a vízről, a tengerről, az évszakokról, az életminőségről.

Tovább