hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon



| |
 

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

A zéró mágneses tér laboratóriumban földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.

A laboratórium építésére az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert.

Bokor József, az MTA természettudományi alelnöke elmondta, hogy az új laboratóriumban unikális kísérleti lehetőséget biztosíthatnak majd a kutatóknak.

Mint rámutatott, az obszervatórium munkájának és eredményeinek ismertsége nemzetközi szinten az egyik legjobb a korábbi nemzetközi projektekben való részvételek miatt. az obszervatórium különleges szerepet tölt be a geofizika területén, a kutatói gárda elhivatott, az MTA pedig lehetőségeihez mérten támogatja a munkát - tette hozzá Bokor József.

Wesztergom Viktor, az MTA CSFK GGI igazgatója, az obszervatórium vezetője elmondta, hogy a tízszer tíz méteres, kocka alakú épület egy árnyékolt mágneses laboratórium lesz, vagyis mágnesesen láthatatlan lesz a világ számára, mert mágneses tere nulla közeli lesz.

Beszélt arról is, hogy az elektromágneses tisztaszobában az űrfizikai kísérletek és fejlesztések mellett geofizikai, anyagtudományi, és élettudományi kísérletekre és fejlesztésekre is lehetőség lesz. Mindezek mellett különféle mérőeszközök mágneses vizsgálatát és kalibrálását is végezhetik, ezzel tovább bővítenék a magyar részvételi lehetőségeket az Európai Űrügynökség programjaiban.

U. Nagy Gábor, a laboratórium egyik építésze elmondta, hogy a mágnesesen nulla teret egy háromrétegű speciális ötvözetből, műmetálból készült, háromszor három méteres kamra biztosítja, amely köré egy úgynevezett kompenzáló tekercsrendszert építenek. A kamrát Németországban készítik.

Speciális anyagokat kell használniuk az építés során, kerülni kell a ferromágneses anyagok (vas, nikkel, kobalt) használatát, ezért a tekercsrendszer köré előregyártott faszerkezetű épületet húznak.

Hasonló létesítmény Európában Németországban és Hollandiában van, utóbbi az amerikai űrkutatási hivatalé, a NASA-é.

Forrás: MTI, MTA
MTI 2017. november 2., csütörtök 15:57


Kulcsszavak

MTA, MTI, űrfizika

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Élet után kutatnak egy csupán 11 fényévre lévő bolygón

A csillagászok egy csillag körül lakható zónának nevezik azt a távolságot, ahol a hőmérséklet olyan, hogy a víz folyékony halmazállapotban képes maradni a bolygó felszínén. A lakható zóna magától a csillagtól függ: a vörös törpék halványabbak, tehát hűvösebbek, mint a Nap, így lakható zónájuk közelebb van, mint a Naprendszerben a Nap körüli zóna.

Tovább


Több mint 15 ezer tudósa írt aggódó levelet a Föld állapotáról

A BioSciences című online lapban megjelent levelet író tudósok vezetője, William Ripple amerikai ökológus, az Oregoni Állami Egyetem kutatója szerint az emberiség most kapott egy második figyelmeztetést.

Tovább


Török Ádám: a tudomány középpontjában az embernek kell állnia

A tudomány középpontjában mindig az embernek kell állnia - hangsúlyozta Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára a magyar tudomány ünnepe programsorozatának Pécsett rendezett pénteki nyitóünnepségén.

Tovább