TARTALOM

 VISSZA

 


Letették a mágneses-nulltér-laboratórium alapkövét Fertőbozon



| |
 

Letették a mágneses nulltér laboratórium alapkövét a Sopron melletti Fertőbozon, a Magyar Tudományos Akadémia Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Geodéziai és Geofizikai Intézetének (MTA CSFK GKI) Széchenyi István Geofizikai Obszervatóriuma területén csütörtökön.

A zéró mágneses tér laboratóriumban földi körülmények között válik lehetővé az interplanetáris térben jellemző mágneses környezet vizsgálata.

A laboratórium építésére az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) 434,59 millió forintos, vissza nem térítendő uniós támogatást nyert.

Bokor József, az MTA természettudományi alelnöke elmondta, hogy az új laboratóriumban unikális kísérleti lehetőséget biztosíthatnak majd a kutatóknak.

Mint rámutatott, az obszervatórium munkájának és eredményeinek ismertsége nemzetközi szinten az egyik legjobb a korábbi nemzetközi projektekben való részvételek miatt. az obszervatórium különleges szerepet tölt be a geofizika területén, a kutatói gárda elhivatott, az MTA pedig lehetőségeihez mérten támogatja a munkát - tette hozzá Bokor József.

Wesztergom Viktor, az MTA CSFK GGI igazgatója, az obszervatórium vezetője elmondta, hogy a tízszer tíz méteres, kocka alakú épület egy árnyékolt mágneses laboratórium lesz, vagyis mágnesesen láthatatlan lesz a világ számára, mert mágneses tere nulla közeli lesz.

Beszélt arról is, hogy az elektromágneses tisztaszobában az űrfizikai kísérletek és fejlesztések mellett geofizikai, anyagtudományi, és élettudományi kísérletekre és fejlesztésekre is lehetőség lesz. Mindezek mellett különféle mérőeszközök mágneses vizsgálatát és kalibrálását is végezhetik, ezzel tovább bővítenék a magyar részvételi lehetőségeket az Európai Űrügynökség programjaiban.

U. Nagy Gábor, a laboratórium egyik építésze elmondta, hogy a mágnesesen nulla teret egy háromrétegű speciális ötvözetből, műmetálból készült, háromszor három méteres kamra biztosítja, amely köré egy úgynevezett kompenzáló tekercsrendszert építenek. A kamrát Németországban készítik.

Speciális anyagokat kell használniuk az építés során, kerülni kell a ferromágneses anyagok (vas, nikkel, kobalt) használatát, ezért a tekercsrendszer köré előregyártott faszerkezetű épületet húznak.

Hasonló létesítmény Európában Németországban és Hollandiában van, utóbbi az amerikai űrkutatási hivatalé, a NASA-é.

Forrás: MTI, MTA
MTI 2017. november 2., csütörtök 15:57


Kulcsszavak

MTA, MTI, űrfizika

Kapcsolódó anyagok

Van remény, hogy felfrissül, megfiatalodik a szakma

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kötelező EESZT adatszolgáltatás 2020.június 1-jétől

A nem közfinanszírozott egészségügyi ellátóknak 2020. január 1-jéig kellett csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér-hez (EESZT), hogy 2020. június 1-jétől eleget tudjanak tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Tovább


Május a vérnyomásmérés hónapja!

A Nemzetközi Hypertonia Társaság, a Hypertonia Világ Liga és a Magyar Hypertonia Társaság ismét mozgalmat hirdet 2020 májusára.

Tovább


Alvás éve Magyarországon - a Magyar Tudományos Akadémián

A World Association of Sleep Medicine/World Sleep Society magyarországi szervezete, a Magyar Alvás Szövetség meghirdeti az Alvás évét. Hivatalos bejelentésére 2020. március 12-én kerül sor a Magyar Tudományos Akadémián, a World Sleep Day/Alvás Világnapja konferenciáján.

Tovább


Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Tovább