A szegénység elleni tüneti kezeléssel nem lehet eredményeket elérni, a jelenség újratermelődését csak munkaalapon lehet megakadályozni - hangsúlyozta Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az MTI-nek adott szerdai nyilatkozatában, miután részt vett Brüsszelben a szegénység elleni európai platform kétnapos tanácskozásán.

A szegénység újratermelődésének legjobb ellenszere nem a segélyezés, hanem a munkalehetőségek biztosítása - állapította meg az államtitkár.

A szegénység elleni európai platform rendezvényét évente szervezik meg, idén volt a harmadik platformtalálkozó. A részvevők arról cseréltek véleményt, hogy a szegénység ellen eddig alkalmazott módszerek mennyire bizonyultak hatékonynak. Mint Kovács Zoltán elmondta, mind José Manuel Barroso, az Európai Bizottság nevű uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény elnöke, mind Herman Van Rompuy, a tagállami csúcsvezetőket összefogó Európai Tanács elnöke, mind pedig Andor László foglalkoztatásért, szociális kérdésekért és társadalmi befogadásért felelős EU-biztos kiemelte a munkahelyteremtésnek, azon belül a fiatalok munkanélkülisége csökkentésének a fontosságát a szegénység elleni küzdelemben.

A magyar államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy fontos teendő a kisebbségek - így a romák - munkapiaci integrációja, ám a problémakör Magyarországon sem szűkíthető le a roma felzárkózás kérdésére, hiszen a mélyszegénység másokat is érint. Európában, a viszonylag jól működő társadalmakban is egyre erősödnek azok a tendenciák, amelyek például a gyermekszegénységben élők számának a növekedését, illetve a különböző bevándorlók befogadásának a nehézségeit mutatják - figyelmeztetett.

Kovács Zoltán a tanácskozás tapasztalatai között említette, hogy a szegénység elleni küzdelemben sokan kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a munkahelyteremtés mellett az oktatásnak is. Ezzel ő is teljes mértékben egyetértett, ugyanakkor megjegyezte: az nem lenne helyes, ha kizárólag az oktatásra összpontosítanának.

Szerinte azt a négyes célkitűzést kell követni, amit már a 2011-es magyar EU-elnökség az európai romaügyi keretstratégia kialakításakor hangoztatott, és ami ma már széles körű egyetértést élvez, vagyis azt, hogy a foglalkoztatás és az oktatás mellett az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, valamint az emberhez méltó lakhatási körülmények megteremtését is szem előtt kell tartani.

Az államtitkár elmondta: a szerdai kerekasztalvitában elhangzott a magyar közmunkaprogramokkal kapcsolatos bírálat, arra az érvre hivatkozva, hogy azok valójában nem növelik a tényleges, piaci alapú foglalkoztatást. Kovács Zoltán leszögezte: a magyar kormányzat is azt tekinti célnak, hogy mielőbb piaci alapon jöjjön létre több munkahely, hiszen az teszi fenntarthatóvá a folyamatot. Ugyanakkor - tette hozzá - vannak olyan társadalmi csoportok, amelyeket tudatosan vissza kell vezetni a munka világába, és bizonyos fázisokat nem lehet egyszerűen átugrani.

A foglalkoztatást és képzést is nyújtó, közösségteremtő erejű közmunkaprogramoknak tehát nem kizárólag a munkanélküliség közvetlen csökkentése a célja - mondta Kovács Zoltán.

A mélyszegénység elleni általános európai erőfeszítések keretében mindemellett a kifejezetten romafelzárkózási kérdéskör is nagy hangsúlyt kap különböző magyar közéleti szereplők megnyilvánulásaiban. Így például Járóka Lívia fideszes politikus, az Európai Parlament egyetlen roma származású képviselője a minap a New Europe című angol nyelvű brüsszeli lapban közölt cikket arról, hogy az EU-nak "gyorsított ütemben" kellene foglalkoznia a romák befogadásának ügyével.

Járóka szerint Európa gazdasági felvirágzásának egyik legégetőbb kulcskérdése, hogy meg tudják-e győzni a kormányokat arról, ne nyűgnek, hanem a fenntartható növekedés lehetőségének tekintsék a társadalmi befogadást.



MTI 2013. november 27., szerda