A lakosság több mint 70 százaléka szerint a hálapénzre azért van szükség, mert nélküle rosszabb ellátást kapnak, a magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, azzal, hogy ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, szóba sem kerülne a hálapénz - derül ki a GKI Gazdaságkutató által készített felmérésből. A Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából szeptemberben, ezer ember megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderül: a felnőtt magyar lakosság 30 százaléka tartja ingyenesnek az állami egészségügyi ellátást. Ők úgy látják, külön fizetés, hálapénz nélkül is megkapható az a szolgáltatás és ellátás, amelyre szükségük van. A megkérdezettek több mint fele, 55 százaléka szerint részben ingyenes, részben fizetős a rendszer, vagyis az egyes ellátásokért hálapénzt vagy külön díjat kell fizetni, míg vannak szolgáltatások, amelyek ingyenesek. A magyarok 15 százaléka kifejezetten fizetős rendszerről beszél. Ők úgy vélik, hálapénz vagy külön díj nélkül nem kapnak megfelelő ellátást és elég figyelmet. A felmérés szerint a válaszadók negyede - 24 százaléka - adott az elmúlt két évben hálapénzt orvosnak vagy ápolónak. Ezen belül elsősorban a diplomások, a hatvanévesnél idősebbek, a nyugat-dunántúliak és a magas jövedelműek körében volt nagyobb arányú a hálapénzfizetés. A kutatásból kitűnik, a magyarok többsége szerint a hálapénzre azért van szükség, mert nélküle rosszabb ellátást kapnak: az utóbbi két évben hálapénzt adók 71 százaléka, valamint a hálapénzt nem fizetők 72 százaléka válaszolta ezt. Vagyis függetlenül attól, hogy valaki ténylegesen fizetett-e, a többség szerint a jobb ellátáshoz szükség van a hálapénzre. A hálapénzt fizetők és nem fizetők sem értenek egyet azzal az állítással, hogy az emberek azért adnának hálapénzt, mert tudják, hogy az orvosok keveset keresnek, és ez bele van kalkulálva a bérükbe. Ennek ellenére a felnőtt lakosság csaknem kétharmada úgy gondolja, hogy a kapott hálapénz több az orvos fizetésénél, 15 százalék szerint a fizetésük megegyezik a hálapénz összegével, és 7 százalék gondolja úgy, hogy az orvosok bevételeinek csak elenyésző részét képezi a hálapénz. A válaszadók szerint átláthatóbb és tisztább lenne a rendszer, ha azok a többletszolgáltatások, amelyekért ma hálapénzt fizetnek, legálisan, számla ellenében, akár egészségpénztárakon keresztül megvásárolhatóak lennének. A hálapénzt adók kétharmada nem adna külön pénzt, ha jogszerűen megvásárolhatná azt az egészségügyi szolgáltatást, amelyet ma hálapénzért kell megszereznie: 14 százalékuk sokkal, 12 százalékuk kicsivel kevesebbet adna, a fennmaradó 9 százalék nem változtatna hálapénzadási szokásain, ugyanannyit adna, mint korábban. A magyarok 31 százaléka olyan rendszert szeretne, amelyben az ellátásokért nem kellene fizetni, de az orvosválasztásért, a többletszolgáltatásért, például külön elhelyezésért legálisan fizethetne. A megkérdezetteknek 32 százaléka azonban nem értene egyet egy ilyen rendszerrel sem. MTI 2014. október 29., szerda