hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Közel 600 növényfaj halt ki



| |
 

Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben. Egy új összehasonlító tanulmány szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon történne.

A szám nem becsléseken, inkább a valós kihalások adatain alapul, és a kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajok számának kétszerese.

Egy májusi amerikai jelentés szerint egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye.

"A legtöbb ember meg tud nevezni egy emlőst vagy madarat, amely az elmúlt évszázadokban halt ki, de kevesen tudnak megnevezni egy kihalt növényt. Ez az első tanulmány, amely áttekintést ad arról, mely növények haltak már ki, honnan tűntek el, és milyen gyorsan történik ez a folyamat" - mondta Aelys Humphreys, a Stockholmi Egyetem munkatársa.

A kihalt növények között van a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), amelyet illóolaj-tartalma miatt hasznosítottak, az élete nagy részét föld alatt töltő Thismia americana és a rózsaszín virágú Nesiota elliptica, más néven Szent Ilona olajfa is.

A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége - írja a BBC.

A London délnyugati részén lévő Kew Gardens világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás és a Stockholmi Egyetem 571 növényfajról állapította meg, hogy eltűnt az elmúlt 2 és fél évszázadban. Ez több mint kétszerese az ebben az időszakban kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajokénak együttvéve.

Az adatok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon, az ember nélkül történne.

A kutatók szerint azonban még ezek a számok is alábecsülik a növénykihalás jelenlegi mértékét.

Pozitív eredmény is született a kutatásból: léteznek arra utaló bizonyítékok, melyek szerint egyes kihaltnak hitt növények, mint például a chilei sáfrány (Tecophilaea cyanocrocus), ismét megjelentek.

A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. "A növények kihalása rossz hír minden faj számára" - mondta Eimear Nic Lughadha, a Kew Gardens kutatója.

Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját - tette hozzá a szakértő.

A tudósok eredményeiket a Nature Ecology and Evolution című szaklapban mutatták be.

Forrás: MTI
MTI 2019. június 11., kedd 17:03

Kulcsszavak

MTI, kihalás, környezetszennyezés, globális felmelegédés, Nature

Kapcsolódó anyagok

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

COVID-19: mit tegyenek a kormányok és a tudományos tanácsadók?

Van remény, hogy felfrissül, megfiatalodik a szakma

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább