A kormány deklarált célja az alapellátás megerősítése, ennek érdekében alapellátási koncepción dolgoznak az egészségügyért felelős államtitkárságon. Márciusra nem csak ez, hanem az alapellátási törvény is elkészül. Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár az elmúlt időszakban több ízben kifejtette, hogy az ágazatvezetés célja a népegészségügyi mutatók javítása, amelyben a praxisoknak is aktív szerepet szánnak. Mindemellett szeretnék, ha a háziorvosi kártyapénzből minél nagyobb összeg jusson az orvosi bérekre, mert az alapellátók kimaradtak a korábbi évek az ágazati bérfejlesztéseiből. Mindezzel nem csak a definitív ellátást ösztönöznék, hanem azt is várják, hogy a fiatalok számára vonzóbb lesz körzetben dolgozni, így javulhat a korfa, és csökkenhet a betöltetlen praxisok száma. Jövő év április elsejétől törvény is biztosítja a háziorvosi rendszer megerősítését, amely megalapozza az életpályamodellt az alapellátásban – jelentette be Zombor november elején a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) tudományos kongresszusán. Akkor még arról beszélt a szakpolitikus, hogy a háziorvosi praxisok fenntartását 2015 júliusától, majd az asszisztencia bérköltségeit 2016 januárjától az önkormányzatoknak kell átvállalniuk, ha pedig nem képesek erre, az állam áll helyt a többletfinanszírozásért. Azóta ez az elképzelés megváltozott, a kormány úgy döntött, a helyhatóságokat kihagyja a folyamatból, és a háziorvosoknak jövő év elejétől havonta 130 ezer forintos fix díj emelést biztosít abból a 10,5 milliárd forintos többletből, amely az E. Alap 2015-ös költségvetésében fellelhető. A tervek szerint az összeget márciusban, januárig visszamenőleg fizetnék ki a doktoroknak. Az elképzelések okoztak némi riadalmat az alapellátók körében, sokan a rendszer államosításától tartottak, ám a döntéshozók hangsúlyozták: csupán nagyobb állami felelősségvállalásról van szó. Bár az önkormányzatok vezetői örültek, hogy nem nekik kell kigazdálkodniuk a praxisoknak szánt fix díj emelést, többen azt is hozzátették, a háziorvosok privilegizált státuszt élveznek, különösen a kisebb településeken, a feladatot nem lehet „csak úgy” kivonni a helyhatóságok alól. Mint azt az eLitMed.hu-nak mondták, ennek inkább szentimentális, mintsem jogi, vagy pénzügyi okai vannak. Prioritás az alapellátás Bár az államtitkárság tervei az ellátórendszer teljes spektrumát érintik, ezen belül az alapellátás prioritást élvez, erre utal a tervezett finanszírozási többlet is – mondta dr. Mészáros János, az egészségügyért felelős államtitkár kabinetfőnöke az IME egészségügyi szaklap decemberi, Vezetői Eszköztár konferenciáján. Mint arról beszámolt, az önálló alapellátási törvény a háziorvosi ellátás hatékonyságának növelését szolgálja majd, definitív ellátásra ösztönözve az orvosokat, ennek érdekében bővítve a kompetenciaköröket. Utalt arra is, hogy az utánpótlás biztosítása érdekében változtatnának a háziorvosi rezidensképzés rendszerén is, emellett a praxisjog védelmének erősítése mellett könnyítenék a praxisvásárlást, segítve a generációváltást. Az eddigi intézkedéseket összefoglalva megemlítette a 2012-es praxisváltó programot, az eszközfinanszírozás-támogatási pályázatot, valamint azt az idei, letelepedést segítő projektet, amelynek keretében a tartósan – legalább 12 hónapja – betöltetlen praxisokat elfoglaló orvosoknak 6-10 millió forintot kínáltak. Emlékeztetett arra is, hogy az előző ciklusban is több ízben érkezett finanszírozási többlet az OEP-től a háziorvosokhoz. A háziorvosok népegészségügyi és prevenciós feladatait szintén az új alapellátási törvényben szabályoznák az alap- és a népegészségügyi ellátórendszer szinkronizálásának érdekében – erről már a Parlament Népjóléti Bizottsága előtt beszélt Zombor Gábor december elején, hozzátéve, az új jogszabály a jelenlegi vállalkozási struktúrát nem érinti. Ismét megerősítette azt az idén nyáron tett ígéretét, amely szerint a háziorvosi kártyapénz – amely havonta, átlagosan egymillió forint – 2016 januárjától teljes egészében a praxisoknál marad, ezzel versenyképes fizetést biztosítva a szektorban. Miközben az államtitkárság tervei szerint bővítik az alapellátás szűrési feladatait – például az új törvény vonatkozik az iskolafogászati, körzeti fogorvosi ellátásra is, a szájüregi szűrés pedig kiemelt feladata lesz az alapellátó fogorvosoknak – egyidejűleg azt remélik, hogy a háziorvosi feladatkörök és kompetenciák növelésével csökken a szakellátásba utalt betegek száma is. Nagyjából a fele marad meg Bruttó, de inkább szuperbruttó béremelést jelent a háziorvosoknak a 130 ezer forintos fix díj emelés – legalábbis így számol dr. Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének (FAKOOSZ) elnöke, amikor sorolja, ebből az összegből le kell vonni a mintegy 34 százalékos vállalkozói terheket. Ami azután fizetésként az orvoshoz kerül, abból személyi jövedelemadót, tb-t és nyugdíjjárulékot kell leróni, így nagyjából az összeg fele lesz, ami bérként ténylegesen a kollégák pénztárcájában marad. Ugyanakkor ezzel a havi hetvenezer forinttal elérhető, hogy nagyjából ugyanannyit keressenek az alapellátásban az orvosok, mint a kórházi szektorban, és ez az első lépés lehet, hogy vonzóbbá váljanak a praxisok a fiatalabb generáció számára is. Az egymillió forintos havi bevétel az elnök szerint a magasabb betegszámmal dolgozó praxisoknál jellemző, az aprófalvas településszerkezetű régiókban azonban mindössze 100-200 fő lakik egy-egy faluban, így öt településből állhat csak össze egy körzet. Ezekben a praxisokban magasabb a fenntartás és az üzemeltetés költsége, hiszen több rendelőt kell fenntartani, és autó nélkül elképzelhetetlen a megfelelő betegellátás biztosítása. Bár az így dolgozó orvosok kapnak közlekedési támogatást, de ez messze nem fedezi az üzemanyag, és a gépkocsi fenntartásának költségeit. Négy települést lát el dr. Soóky Barna, kővágószőlősi háziorvos is, aki 1800, jellemzően 50 év feletti beteg ellátásáért felel vegyes praxisában. Mint mondja, az önkormányzatokkal kiegyensúlyozott a viszonya, a falvankénti egy-egy rendelő kisebb átalakítása, karbantartása érdekében eddig mindig sikerült konszenzusra jutnia a képviselőtestületekkel. Arra számít, hogy a megemelkedett rezsiköltségek kifizetésében nagy segítséget jelent majd a 130 ezer forintos fix díj emelés, ugyanakkor némi aggodalommal tölti el, hogy ezért a többletért komplexebb ellátást várnak majd a háziorvosoktól. Az alapellátás leterheltsége ugyanis így is igen nagy, a rendelőket 80-100 beteg keresi fel naponta. Ilyen betegforgalom mellett diagnosztikára, időigényes vizsgálatokra Soóky doktornak nemigen marad ideje, és ha definitív ellátást várnak tőle, akkor a továbbképzésekre is időt kell szánnia majd. Úgy érzi, a jelenlegi finanszírozás nem ösztönöz a minél teljesebb körű ellátásra. Arra a felvetésre, mely szerint az indikátorrendszeren keresztül ösztönöznék a definitív ellátást – erről Beneda Attila, egészségügyért felelős helyettes államtitkár beszélt korábban –, úgy reagált, ez jó irányvonal lehetne, bár azt is hozzáteszi, annak használata mellett nem tapasztalt számottevő változást praxisa bevételeiben sem pozitív, sem negatív irányban. Megjegyzi, a finanszírozási oldalon most semmi sem motiválja arra, hogy komplex ellátást biztosítson, tapasztalatai szerint – egyéb ösztönzés híján – kollégái is vérmérséklettől függően végeznek invazív beavatkozásokat a háziorvosi rendelőkben. Minimum plusz egy fő A lakosság népegészségügyi mutatóinak javítása nem szórólapokkal, kampányokkal, miniszteri biztosok kinevezésével és egészségfejlesztési irodák megnyitásával érhető el, hanem azzal, ha a népegészségügyi feladatokat a háziorvosokhoz telepítik, akik szakmai koordinátorként irányítanák ezt a tevékenységet – vélekedik a FAKOOSZ elnöke, hangsúlyozva, hogy a születéskor várható élettartam növekedése annak is köszönhető, hogy a háziorvosok eddig is végeztek gondozási és preventív munkát. Selmeczi doktor szerint praxisonként egy prevenciós nővérre lenne szükség a többletfeladatok elvégzéséhez, képzésüket, továbbképzésüket, bértámogatásukat a kkv-knek szánt uniós forrásokból fedezni lehetne. Az elnök szerint a praxis-teamek ilyen irányú bővítése sokkal hatékonyabb lenne, mint az úgynevezett svájci modell, amelynek pilot projektje jelenleg az ország négy hátrányos helyzetű kistérségének 16 településén, 24 praxis részvételével zajlik. Mint arról dr. Papp Magor, az Országos Alapellátási Intézet (OALI) Alapellátás-fejlesztési Modellprogramjának szakmai vezetője egy korábbi konferencián beszámolt, a projekt keretében összekapcsolták a hagyományos betegellátó tevékenységet a népegészségügyi szolgáltatásokkal, ösztönözték a team-munkát, és proaktív együttműködést alakítottak ki a helyi közösségekkel. A praxisközösségeken keresztül olyan pácienseket is sikerült elérniük és életmódváltásra bírniuk, akik eddig kiestek az ellátórendszer látóköréből. A praxisközösség idegen a magyar alapellátás rendszerétől, amely a személyes közreműködésre, és a szabadon választott háziorvos iránti bizalomra épült – fűzi tovább Selmeczi Kamill. Ugyanakkor hozzáteszi, a modellprogramnak vannak olyan elemei, amelyek a praxis-teamek munkájában is hasznosíthatóak lennének, ilyenek a gyógytorna és dietetikai szolgáltatások, a mentálhigiénés közreműködés, vagy a segéd egészségőri munka. Végül az elnök arra is figyelmeztet, az aktív preventív munkát akadályozza a járóbeteg ellátók teljesítményének korlátozása (tvk), amely erősen késlelteti a kiszűrt betegek kivizsgálását. Mi legyen az alapellátási koncepcióban? Még egy asszisztensnek Soóky Barna is tudna munkát adni a praxisában, de a szakdolgozó fizetését nem tudná kigazdálkodni, különösen, ha a definitív, és európai viszonylatban is vállalható ellátás érdekében bővítenie kell az eszközparkot. Bár igaz, az elmúlt évben a támogatott eszközbeszerzésnek köszönhetően sok olyan felszereléshez jutott hozzá, amelyet az OEP finanszírozásból nem tudott volna megvásárolni. Azt mindenképpen szorgalmazná, hogy az új alapellátási törvény kidolgozása előtt tekintsék át a praxisok adminisztrációs terheit, mert az ügyvitelnek most sok olyan része van, ami fölöslegesnek tűnik. Nehézkesnek érzi a szakorvosi javaslatok rendszerét a drága, vagy speciális hatóanyagok rendelésében. A kiadott szakvéleményt a háziorvosi rendelőben analóg módon és elektronikusan is dokumentálni kell, ami jelentős időt vesz el a betegellátástól, ráadásul a mai digitalizált világban indokolatlannak tűnik. Ugyanez vonatkozik például a táppénzre, amelyet kézzel vezetett naplóban, és számítógépes adatbázisban kell vezetni egyidejűleg. A képzés és szakképzés rendszerének átalakítását említi elsőként a FAKOOSZ elnöke, amikor azt kérdezzük tőle, mi az, aminek feltétlenül szerepelnie kell az alapellátási koncepcióban. A rendszernek minden jelentkezőt be kell fogadnia, ám ezt most akadályoznak az egyetemi keretszámok, és egyelőre több az oktatópraxis is, mint a képzésre váró rezidens. Akadálymentessé kell tenni az átjárást a szakorvosi és háziorvosi lét között, hogy a finanszírozás emelésével vonzóbbá váló praxisokhoz könnyebben juthassanak hozzá a képzett szakorvosok is. A praxisok eltartó képességének rendezése mellett az adás-vétel körüli kérdéseket is tisztázni, lehetőség szerint támogatni kell, hiszen jelenleg az idősebb kollégák egzisztenciális okokból is ragaszkodnak az orvosi munkához. Emellett a FAKOOSZ üdvözöl minden olyan beavatkozást, amely a háziorvosi kompetenciákat növeli, mert ezzel is vonzóbbá tehető a pálya a fiatalabb generációk számára. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-12-15