TARTALOM

 VISSZA

 


Kisebbségekhez tartozó hallgatókat támogat nagy értékű díjából egy brit asztrofizikus



| |
 

Jocelyn Bell Burnell brit asztrofizikus csütörtökön elnyert 2,3 millió fontos (830 millió forintos) tudományos díjából alapítványt hoz létre női, kisebbségekhez tartozó és menekült diákok fizikai tanulmányainak támogatására.

Jocelyn Bell Burnell professzort a pulzárok felfedezéséért ismerték el a fizikai alapkutatások Breakthrough Prize elnevezésű díjával. 1974-ben a téma kutatóinak adták a fizikai Nobel-díjat, ám azt akkor csak férfi kollégái kapták meg.

A tudós elmondta, hogy a rangos elismerés összegét a brit Fizikai Intézet (IOP) számára utalja át, hogy abból a női, az etnikai kisebbségekhez tartozó és a menekült hallgatók végezhessenek fizikai tanulmányokat.

Megfogalmazása szerint a kisebbségi csoportokhoz tartozó emberek "friss nézőpontból látnak dolgokat, új ötleteket hozhatnak a tudományos területre, ami gyakran nagyon eredményes lehet, sok áttörés érkezhet innen". Hozzáfűzte: saját magának nincs szüksége a pénzre, ezért ez tűnt számára a felhasználás legjobb módjának.

Burnell a Cambridge Egyetem kutató hallgatója volt, amikor a pulzárokat felfedezték. Neki nem adtak Nobel-díjat, pedig elsőként figyelte meg és elemezte egy neutroncsillag pulzálását, valamint ő is szerzője volt professzorával, Anthony Hewish-sel a felfedezésről megjelent első cikknek 1968-ban.

A kisebbségi csoportok támogatásával akar szembeszállni az "öntudatlan előítéletekkel", amelyekkel a fizikai kutatások résztvevői találkoznak - magyarázta.

Forrás: MTI
MTI 2018. szeptember 7., péntek 11:22

Kulcsszavak

MTI, asztrofizika, kisebbségek

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább