Nem szankciókkal kell megszüntetni a hálapénzt, hanem olyan keretrendszert kell kialakítani, amelyben ellehetetlenül. A lehetőségekről érdemi vitát kezdeményez a Magyar Rezidens Szövetség, ezt dr. Dénes Tamás, a szervezet elnöke jelentette be keddi sajtótájékoztatóján, Budapesten. Megfizetett, szabad orvosválasztás, kétszázhetvenezer forintos kezdő orvosi alapbér, átlátható, minőségbiztosított ellátás és megvásárolható extra szolgáltatások a szolidaritás alapú rendszer megtartása mellett – így képzelik el a jövő hazai egészségügyi rendszerét a rezidensek, a lehetőségekről mihamarább tárgyalnának az új egészségügyért felelős államtitkársággal. Még a meglévő jó szabályok is torzulnak a hálapénz miatt az elnök szerint, a betegek készpénzzel igyekeznek előnyökhöz jutni az ellátás során. A beteg fél és kiszolgáltatott, a biztonságérzetért cserébe paraszolvenciát ad az orvosnak, aki viszont menekülne a megalázó helyzetből, ezért – mint az alig csillapodó migrációs kedv is mutatja –, még mindig sokan külföldön keresik a boldogulást. Az elvándorlás öt százalékos csökkenése ugyanis nem nevezhető szignifikánsnak Dénes Tamás szerint. A rezidensek a jelenlegi, mintegy 170 ezer forintos alapbérrel nem tudnak jövőt tervezni, a rendszerre jellemző hiánygazdálkodás, a minimumfeltételek betarthatatlansága, a munkaerőhiányból eredő túlterheltség továbbra is ösztönzik az elvándorlásukat. Mint Dénes Tamás fogalmazott, elismerik az egészségügyi kormányzat erőfeszítéseit, de egyelőre úgy tűnik, a kétszeri béremelés – amelynek idei lépcsőjéről egyelőre semmit nem tudni – egyelőre nem hozott eredményt. A rezidensi pótlékok, ösztöndíjak és egyéb kedvezmények helyett az alapbért kell emelni, hiszen a Markusovszky-generáció előtt szakorvosként már nincs jövőkép.

Hálát a betegtől, pénzt az államtól

A betegek hatvan százaléka azért fizet paraszolvenciát, hogy szabadon választhassa meg orvosát – derült ki a Szinapszis Kft. legutóbbi felméréséből, a válaszadók 87 százaléka pedig azt vallotta, igényelné, hogy saját orvosa legyen. A mai, hálapénz koordinálta orvosválasztási gyakorlat helyett, ami leginkább az egyes szakemberek marketingjére, és a betegek közötti szájhagyományra épül, az MRSZ egy minőségbiztosított rendszerben, nyilvános ellátási statisztikákban gondolkodik. Ezeknek az információknak a nyilvánosságára egyébként most is vonatkozik a közzétételi kötelezettség, azonban annak elmulasztása nem jár szankcióval. Az MRSZ szerint pozitív ösztönzőkkel el lehetne érni, hogy a betegek megismerhessék az intézmény ellátáshoz kapcsolódó valid adatait, és ennek alapján hivatalosan fizetve választhassanak kórházat, orvost. Úgy vélte, az orvostársadalom részéről arra is van befogadó készség, hogy az egyes szakemberek egyéni statisztikái is nyilvánosak legyenek, az elnök azonban hangsúlyozta, ilyen elem kizárólag az alapbér emelése mellett építhető be a rendszerbe. Hozzátette azt is, a gyógyulásra nem lehet nagyobb esélyt szerezni pénzzel, azonban az extra szolgáltatások megvásárlására legális lehetőséget kell biztosítani. A rezidensszövetség szerint legkésőbb a kormányzati ciklus végére ki kell alakítani azt a keretrendszert, amely mentén megszüntethető a hálapénz. eLitMed.hu, Tarcza Orsolya 2014-05-14 Kapócs Gábor: Az egészségügy megmentőre vár