hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Kevés hús? Sok zöldség? Hal? Bor?
Mitől jó a „mediterrán étrend”?



| |
 

1980-ban a Seven Countries Study hozta először azt a meglepő eredményt, hogy a dél-európai országok lakosai valószínűleg az étrendjük miatt élnek tovább, és főleg kevesebb cardiovascularis betegségben szenvednek.

A mediterránnak elnevezett étrend jellemzőit 1995-ben foglalták össze egy egyszerű, 0-tól 9-ig terjedő pontszámba. Azóta tucatnyi vizsgálatban bizonyították, hogy ennek a diétának jellemzői összességében meghosszabbítják az élettartamot, és védenek jó néhány betegség ellen.

A nagyszabású European Prospective Investigation into Cancer and Nutrition (EPIC) szerzői most azt az ambiciózus célt tűzték ki, hogy külön-külön elemezzék a mediterrán étrend egyes jellemzőinek a szerepét.

A mediterrán diéta összetevői:
A következő élelmiszerek fogyasztását mérték fel:
– hüvelyes termésű növények (bab, borsó, lencse),
– zöldségek,
– gyümölcsök és diófélék (dió, mandula, mogyoró stb.),
– tej és tejtermékek,
– gabonatermékek,
– hús (sertés, marha, baromfi),
– hal és egyéb tengeri állatok,
– az egyszeresen telítetlen és a telített zsírsavak aránya (magas például olívaolaj, halolaj és néhány más növényi olaj esetében, alacsony állati zsír és egyes növényi olajok esetében),
– mértékletes alkoholfogyasztás (a mediterrán vidéken főként az étkezésekhez elfogyasztott bor formájában)

Pontozás
Az egyes, „egészséges” élelmiszerfajták esetében 1 pontot adtak, ha ezekből a vizsgált személy az egész populáció medián értékénél többet fogyasztott (a hüvelyesek, a zöldségek, a gyümölcsök/diófélék, a gabonatermékek és a halak esetében), ha pedig a mediánnál kevesebbet fogyasztott az illető élelmiszerből, 0 pontot kapott.
Az egészségtelennek tartott élelmiszerek (a tejtermékek és a hús) esetében éppen fordítva, a medián mennyiségnél kevesebbet fogyasztók kaptak 1 pontot.

Az egyszeresen telítetlen és a telített zsírsavak aránya esetében hasonlóképp a populációs átlag feletti arány esetében járt 1 pont.

Az alkoholfogyasztás esetében mértékletes fogyasztásnak minősült, és 1 pontot ért, ha a férfiak naponta 10–50 g, a nők 5–25 g alkoholt fogyasztottak. Ez férfiaknál körülbelül 1–6 dl, illetve nőknél 0,5–3 dl bornak felel meg. E határértékeknél kisebb vagy nagyobb mértékű fogyasztásért nem járt pont.

Eredmények
A 23 ezer résztvevő 8,5 éves követése során, a lehetséges zavaró tényezők szerinti korrekció után az összesített pontszám 2 pontnyi növekedése szignifikánsan, 14%-kal csökkentette az összhalálozást.

Ennél érdekesebb, hogy a mediterrán diéta egyes összetevői mekkora mértékben járultak hozzá a kedvező hatáshoz:

– mértékletes alkoholfogyasztás – 24%,
– kis mennyiségű hús fogyasztása – 17%
– nagy mennyiségű zöldségfogyasztás – 16%,
– sok gyümölcs és dióféle fogyasztása – 11%,
– a telítetlen és a telített zsírsavak magas aránya – 11%,
– hüvelyes növények fogyasztása – 10%.

A gabonatermékek és a tejtermékek fogyasztása gyakorlatilag nem befolyásolta a túlélést, a nagyobb mértékű halfogyasztás pedig növelte a halálozást, bár nem szignifikánsan.

Korlátok
A vizsgálat eredményeit befolyásolhatta számtalan torzító tényező, amelyeket nem lehetett figyelembe venni a korrekció során. Mindazonáltal viszonylag egyértelmű, hogy a mediterrán étrend fent felsorolt hat összetevője ténylegesen, szignifikánsan hozzájárul az egészségesebb, hosszabb élethez, míg a maradék három összetevő szerepe kérdéses.


Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid

Forrás: BMJ 2009; 338:b2337


Kulcsszavak

mediterrán étrend, kedvező hatás, mérsékelt alkoholfogyasztás, EPIC

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább