Első alkalommal rendezték meg a hétvégén a Betegoktatók Első Országos Versenyét és Szakmai Konferenciáját az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben. – Nagy jelentősége volna a jól képzett egészségügyi kommunikátoroknak a gyógyításban – tudtuk meg dr. Andrássy Gábortól, a Szent Ferenc Kórház orvosigazgatójától, aki azt hangsúlyozta, egy jól képzett edukátor rengeteg időt és energiát spórol meg az orvosnak, viszont a betegnek részletes felvilágosítást ad, ami sokat javítana az előírt terápia hatékonyságában. Jelenleg hazánkban helyenként van, másutt nincsen betegoktatás, a legjellemzőbb a diabetológia területén, míg olyan szakmákban mint a kardiológia, szinte nincsen edukátor, pedig nagy szükség volna rá. – Külföldön már régóta biztosítanak olyan szakasszisztenst az orvosok mellé, akik nem diagnosztizálnak, nem írnak elő terápiát, ellenben elmondják a betegnek, hogy milyen diétát kell betartania, hogyan végezhet otthon peritoneális dialízist, vagy mit tehet a cardiovascularis betegségek kialakulásának megelőzésére – mondja Andrássy doktor a verseny és a kongresszus szervezője. – A rendezvénnyel, és a magas, fél millió forintos fődíjjal éppen a terület fontosságára kívántuk felhívni a figyelmet. Egyre kevesebb a szakorvos, mögöttünk lassan egy egész generáció hiányzik. A rendelések, kórházak túlzsúfoltak, a kollégák túlterheltek. Egyszerűen most sincs idő arra, hogy mi világosítsuk fel a betegeinket minden részletre kiterjedően a teendőiről. A betegoktatás nem válthatja ki az orvosi felvilágosítást, de segíti azt azokon a részterületeken, amelyekhez az orvos túl drága és túlképzett. Ráadásul például az akut kardiológiai ellátásban az orvos ma leginkább sebészként vesz részt, kevés kapcsolata van a beteggel a rehabilitációt követően. Itt lenne óriási szerepe egy jól képzett, jó kommunikációs képességekkel rendelkező edukátornak. Andrássy doktor szerint a betegoktatók az egészségügyi főiskolán végzettek közül kerülhetnének ki, féléves továbbképzést követően, munkájuk a finanszírozásba is hatékonyabban lenne beépíthető, mint az orvos által adott felvilágosító tevékenység. – A beteg mindenkitől szívesen fogadja a segítséget, és jó lenne, ha azt egy szakembertől kapná meg, s nem a szomszédtól – ezt már dr. Gödölle Zoltán, a Tatai Kórház főorvosa mondja, aki szerint a betegoktatótól kapott információk sokkal hatékonyabbak, mint az orvosi rendelőben elhangzottak. – A legtöbb beteg egyszerűen sokkot kap, amikor megtudja, hogy mi a betegsége. Akkor és ott hiába mondunk neki bármit, gyakorlatilag semmire nem emlékszik majd. Az edukátorok kicsivel később, a sokk enyhültével részletesen elmondhatnak mindent, ami az adott problémával kapcsolatos, válaszolhatnak a kérdésekre, tanácsokat adhatnak életmódváltásra. A legtöbb betegoktató a krónikus betegekkel foglalkozik, de szerep juthatna a szakembereknek az akut ellátásban is. Szervezett és egységes képzésre, irányításra volna szükség a területen. A jó betegoktató a hétköznapi helyzetek megoldására ad praktikus, jól hasznosítható tanácsokat a betegeknek, akár egyéni, akár csoportos oktatás formájában. A Betegoktatók Első Országos Versenyének döntőjébe 51 induló közül 16 előadó jutott be. A negyedórás, demonstratív előadások között voltak specifikusak, mint például az infarktus utáni rehabilitációt segítő, vagy a Basedow-kór kezelési lehetőségeit bemutató oktatás. Más az MRSA fertőzésről beszélt, de hallhattunk a bőrdaganatok kialakulásának megelőzéséről is. Az előadók között voltak nővérek, orvosok, egyetemi hallgató, de a legtöbb résztvevő diabetológus volt, ezzel is jelezve, hogy ez az a terület, amelyen már régebb óta szervezett a betegoktatás. Az első helyezett 25 éve dolgozik diabetológusként a fővárosi Bajcsy-Zsilinszky kórházban. Imre Etelka élelmiszermérnök a versenyt „Az időskori cukor- és epebetegségek étrendi kezelése” című előadásával nyerte meg. Szerinte azonban az oktatást nem akkor kellene elkezdeni, amikor már baj van az egészséggel, hanem az óvodák, iskolák tanrendjébe kellene beilleszteni hatékonyan az egészséges életmódra nevelést. Tarcza Orsolya