TARTALOM

 VISSZA

 


Hazai kardiológusoktól tanul a világ



| |
 

Új-Zélandtól Indiáig, Amerikától Ausztráliáig, Kínától Franciaországig járnak Magyarországra tanulni a szívgyógyászok. Legutóbb egy hétfős orosz orvos csoport érkezett, hogy a három szívcentrum együttműködésében szervezett újraélesztős pacemaker speciális alkalmazását elsajátítsa. Dr. Gellér László, a Semmelweis Egyetem, Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, osztályvezető professzora, a képzés egyik szervezője szerint ez is a bizonyítéka, hogy a magyar kardiológia a világ élvonalában van.

Hazánkban évtizedek óta végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente 6-7 ezer pacemakert és mintegy 2-3 ezer speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. Ezek a gyógyszereken kívül a szívelégtelenség kezelésének legfontosabb eszközei, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután hosszú és jobb minőségben töltött életéveket. A magyar szívgyógyászok nemcsak ezek fejlesztésében, de használatuk oktatásában is részt vesznek.

„Ez alkalommal a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika mellett a Honvéd kórház és a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet is bekapcsolódott a képzésbe. Nyolc élő eseten mutattuk be a meglehetősen bonyolult technikát, ebből négyet nálunk, kettőt-kettőt a másik két központban végezték el a kollégák. Az eljárás különlegessége, hogy a szívelégtelenséget úgy kezeljük, hogy a jobb és a bal kamrában elhelyezünk egy-egy elektródát, illetve kívülről is támogatjuk a szívösszehúzódás rendezését. A bal kamra mindkét felének szabályozása által a pacemaker képes reszinkronizálni a szívet abban az esetben, ha a szív szemben lévő falai nem egymással szinkronban húzódnak össze, ami a szívelégtelenségben szenvedő betegek körülbelül harminc százalékánál fordul elő”—hangsúlyozza Gellér professzor.

A szívelégtelenség hazánkban ma nagyjából 150 - 200 ezer embert érint, közülük 70 ezer szorulna feltétlenül szigorúan kontrollált ellátásra, gondozásra. Fontos, hogy figyeljünk a tünetekre, különösen azoknál, akiknek már van valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedésük, az ő esetükben ugyanis lényegesen magasabb a szívelégtelenség kialakulásának veszélye. A szívelégtelenség az a kórkép, amikor a szív izomzata képtelenné válik a szív pumpafunkciójának fenntartására, azaz képtelenné válik arra, hogy megfelelő vérrel, s ennek révén megfelelő mennyiségű oxigénnel és tápanyaggal lássa el a különböző szerveket, szöveteket. S ugyancsak képtelenné válik arra, hogy a perifériás szervek, szövetek területéről elszállítsa a vért, s ezzel együtt a salakanyagokat és a széndioxidot.

Forrás: Sensation Event and Congress Kft.
2018.11.21
(x)

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kihalás fenyegeti az északi patkánykengurut

A szakemberek becslései szerint legfeljebb 2500 példány élhet még vadon és az állatok mindössze egyetlen populációja mondható stabilnak. A fajpusztulásban egyebek között az éghajlat változása, a mezőgazdasági művelés, a ragadozók jelenléte, a természetes élőhelyük eltűnése és az erdőtüzek gyakorisága is szerepet játszik.

Tovább


A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot

A tengeri teknősök minden fajában találtak mikroműanyagot a kutatók, akik két óceán és egy tenger mind a hét faját, több mint száz egyedet vizsgáltak meg - írta a Phys.org.

Tovább


Klímaegyezmény: nagy a tét, és jó néhány ország kihátrál

Nagy a tétje az ENSZ - a lengyelországi Katowicében zajló - klímakonferenciájának, több mint 180 ország egyezkedik a párizsi egyezmény szabálykönyvének megalkotásáról, és a jelek szerint jó néhány ország kihátrál - mondta Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán kedden.

Tovább


Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

Tovább