hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Hatezer négyzetkilométer kiterjedésű jégtömb vált le az Antarktiszról



| |
 

A jégtömb elszakadását egy amerikai műhold észlelte szerdán.A nagyjából 350 méter vastag jegű Larsen C az Antarktisz nyugati részén terül el, feltartóztatva az őt tápláló gleccsereket.

A kutatók évek óta figyelemmel kísérik a selfjég törésvonalának alakulását. A szakemberek az Antarktisz jégselfjeinek olvadását a globális felmelegedés következményének tekintik.

A Larsen C jégself az Antarktisz negyedik legnagyobb selfje. A most levált hatalmas jégtömb hasadását először 2014-ben észlelték, és tavaly már azt jósolták a kutatók, hogy pár éven belül leszakadhat.

Idén májusban azonban Dan McGrath geofizikus, az US Geological Survey amerikai tudományos kormányszervezet munkatársa figyelmeztetett, hogy a jéghegy már a nyáron leszakadhat, s ezzel a self jégtömegének mintegy 10 százalékát veszíti el.

A 200 méter vastag táblás jégtömb nagyon lassan mozog és a közeli jövőben nem is jut messzire, de továbbra is folyamatos megfigyelés alatt tartják a kutatók. Az áramlatok és a szél valószínűleg az Antarktisztól északra tolják, ahol veszélyeztetheti a hajózási útvonalakat.

Az amerikai Aqua szatellit infrás érzékelője tiszta víz megjelenését jelezte a self és a jégtömb közötti hasadékban szerdán. A víz melegebb, mint a környező jég és levegő.

"A hasadás az elmúlt hetekben alig látszott a beérkezett anyagokban, ám a jelzés annyira világos, hogy ezek szerint teljes hosszúságában meg kellett nyílnia" - értékelte az adatokat Adrian Luckman professzor, aki a Midas Projekt keretében a Swansea Egyetemen a legközelebbről tanulmányozta a jégtömb viselkedését.

Az európai Sentinel-1 műholdradar rendszere is készített képeket az elmúlt órákban a jégtömbről, amely szintén megerősítheti a leválását. A műhold ugyanis érzékelni tudja az óriási jégtömb jégselftől való legcsekélyebb elmozdulását is.

MTI 2017. július 12., szerda 13:34

Kulcsszavak

MTI, globális felmelegedés, Antarktisz, selfjég

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább