Hasmenésjárvány: itthon nincs veszély
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Észak-németországból indult el 2011. május 22-én az a járvány, amelyet egy újfajta kórokozó, vélhetően a coli baktérium egyik változata okoz, amellyel szemben így korábban nem alakulhatott ki immunreakció a szervezetben. Míg a hasonló járványokban leginkább a gyermekek érintettek, a mostani, esetenként véres hasmenést is okozó fertőzés első sorban a felnőtt lakosságot betegíti meg. A Parlament egészségügyi bizottságának elnöke, Kovács József arra kérte Paller Juditot, hogy szerdai ülésén tájékoztassa a grémium tagjait arról, mi a valós helyzet a hasmenéses járvánnyal kapcsolatban. Az országos tisztifőorvos elmondta, az április vége óta 412 ezer megbetegedést jeleztek világszerte, a coli baktérium toxikus törzse által megfertőzött emberek közül tízen haltak meg. Hétfői és keddi jelentések szerint Németországban 867 beteget tartottak nyilván, de érkeztek adatok dán, svéd, amerikai, francia és spanyol fertőzöttekről is. Paller Judit elmondta, a baktérium első sorban fertőzött élelmiszerekről juthat a szervezetbe, ezért a megelőzésben nagy szerepe van a személyes higiénének. Hazánkban eddig 17 mintát vizsgáltak meg a tisztiorvosi szolgálat laboratóriumaiban, amelyek negatívnak bizonyultak a súlyos, hasmenéses tüneteket okozó baktérium tekintetében: hasmenéses járvány van Magyarországon, de hemolitikus urémiás szindróma (HUS) nincs. * * * Az Európában, első sorban Németországban dúló hasmenéses járvány súlyos szövődménye a HUS. Míg kezdetben a Spanyolországban termelt, és onnan importált uborkákra gyanakodtak, mint a baktérium hordozóira, addig mára az észak-németországban termelt salátákra terelődött a gyanú. Ám úgy tűnik, egyelőre a német hatóságoknak nem sikerül hitelt érdemlően bizonyítaniuk, milyen fertőzött élelmiszer indította el a járványt. Ellenben münsteri kutatóknak köszönhetően már rendelkezésre áll egy olyan gyorsteszt, amely néhány óra alatt kimutatja, hogy a szervezetben a különleges coli baktérium okozta-e a fertőzést. eLitMed.hu, T.O. 2011-06-02
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Az inzulinrezisztencia több betegség, szindróma pathogenezisében részt vesz, ezek közül a legfontosabb a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a polycystás ovarium szindróma
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás