hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program



| |
 

További négy évig folytatódhat a Nemzeti Agykutatási Program (NAP), amely működésének első négy évében számos kiemelkedő eredményt hozott - mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke pénteken Pécsen, a program záró konferenciáján.

Pálinkás József a magyar felsőoktatás napján a Kodály Központban rendezett tanácskozás megnyitóján közölte: az eddigi 12 milliárd forintos támogatás után az NFKIH 6,5 milliárd forinttal járul hozzá a program folytatásához.

Szólt arról is, hogy elkezdődik egy nemzeti kvantumtechnológiai program, amely remélhetően sikeresen összefogja majd az ezen a területen zajló magyarországi kutatásokat. Olyan programokat terveznek továbbá, amelyekben egyszerre van jelen a kutatók közötti verseny és az együttműködés - tette hozzá.

Freund Tamás agykutató, a NAP elnöke az eddigi eredmények között megemlítette, hogy új gyógyszerjelölt vegyületeket fedeztek fel az Alzheimer- és a Parkinson-kór gyógyítására, új felfedezést tettek az örökletes Huntington-kór kezeléséhez, hozzájárultak a kognitív zavarok megismeréséhez és több sikeres bionikai kutatást végeztek el.

Felidézte: az agykutatási programot az indokolta, hogy 2010-ben Európában 798 milliárd eurót fordítottak idegrendszeri betegségek gyógyítására, kezelésére, ami súlyos gazdasági és szociális teher a társadalomnak, a családoknak; ennél fogva az agykutatás halaszthatatlan politikai feladattá vált.

A NAP két alprogramjában négy év alatt 89 új kutató laboratóriumot hoztak létre és jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek, többek között funkcionális MRI-labor készült az MTA Természettudományi Kutató Központjában, humán agyszövetbank és nagyfelbontású EEG-berendezés a Semmelweis Egyetemen, neuro-onkológiai labor a Debreceni Egyetemen vagy neurofiziológiai, biomarker labor a Szegedi Tudományegyetemen- jegyezte meg.

A NAP hosszú távú célja, hogy hozzájáruljon a társadalmi kiadások csökkentéséhez, valamint, hogy segítse az egészségipar fenntartható fejlődését - mondta a program elnöke.

A 2017 novemberében záruló program keretében az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezetésével, tíz kutató intézmény részvételével végeztek agyi folyamatokkal, rendellenességekkel és kezelési-megelőzési eljárásokkal kapcsolatos kutatásokat. Olyan betegségek esetén értek a kezelést, gyógyítást segítő eredményeket, mint a szklerózis multiplex, az autizmus, a skizofrénia vagy az internet-függőségre jellemző agyi elváltozások.

A Országos Klinikai Idegtudományi Intézet kutatócsoportja az Alzheimer-kórral jelentkező epilepszia diagnosztizálásában ért el áttörést, amelynek köszönhetően lassítható az kór tüneteinek romlása. A PTE kutatói a mély agyi stimulációval kapcsolatos munkájuk során bebizonyították, hogy a "megfelelően korán" elvégzett mély agyi stimuláció képes a munkaképesség megőrzésére Parkinson-kórban szenvedő betegeknél.

Az NFKIH tájékoztatása szerint a négy év alatt négyszáz kutató dolgozott a programban, amelynek keretében 126 kutatói-fejlesztői állást hoztak létre.


Forrás: MTI
MTI 2017. szeptember 1., péntek 17:11


Kulcsszavak

MTI, NAP, agykutatás, finanszírozás, Freund

Kapcsolódó anyagok

Megérkeztek az első külföldi felhasználók a szegedi lézeres kutatóintézetbe

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Műanyaghulladékot mutattak ki az Atlanti-óceánban élő halak gyomrában

Nagy mennyiségű mikroműanyagot, vagyis öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskét mutattak ki a kutatók az Atlanti-óceán északnyugati részén élő halak gyomrában.

Tovább


Nyelvet is használhatott a Homo erectus

Nem tudni, hogy a nyelv pontosan mikor alakult ki az emberfélék, más néven hominidák körében. Néhányan úgy vélik, hogy csupán a Homo sapiens sajátossága, ami 200 ezer évet jelentene, ám Everett szerint a nyelv kezdete sokkal régebbre nyúlik vissza.

Tovább


Az eddig véltnél 100 millió évvel korábban hódították meg a szárazföldet a növények

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt tanulmányukban kimutatták, hogy a szárazföldi növények nagyjából 500 millió évvel ezelőtt fejlődtek ki a édesvízi algákból.

Tovább


Az Északi-sarkot is veszélyezteti a műanyaghulladék

A műanyagszennyezés káros hatásait eddig a zooplanktonban, a halaknál, a tengeri madaraknál és az emlősöknél figyelték meg Evszázadokba telhet, amíg felül lehet kerekedni az elmúlt néhány évtized felelőtlenségén, amely miatt a tengerbe került a sok műanyaghulladék.

Tovább