2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Stroke-os betegeknél egy kísérletes sztentelési eljárás segítségével meg lehetett nyitni azokat az artériákat, melyeket véralvadék zárt el – hangzott el a Nemzetközi Endovaszkuláris Terápiás Szimpóziumon Miamiban.
Dr. Italo Linfante, a Baptista Szív- és Érsebészeti Intézet (Miami) ér- és idegsebésze 19 olyan beteggel foglalkozott, akiknél az erek elzáródását célzó hagyományos eljárás nem volt kivitelezhető. Az eljárás, mely egy értágító fém felhelyezéséből áll, az esetek 95 százalékában volt sikeres.
Dr. Italo Linfante előadása során kiemelte, hogy míg tíz évvel ezelőtt a stroke (szélütés) gyakorlatilag egyenlő volt a halálos ítélettel, addig manapság már korai diagnózis esetén számos beavatkozási lehetőségre van mód. Azonban az új módszer a többi kezelés 60 százalékos eredményességét nagymértékben túlszárnyalja.
Az Egyesült Államokban a stroke jelenleg a harmadik vezető halálok. A véráramlás gátlásából kiinduló stroke-ot leggyakrabban a vérrögök erekben történő elakadása okozza. A másik forma a vérzéses stroke, melyben a folyamathoz az érfalak repedése társul, és nagy mennyiségű, agyállományt roncsoló vérzésben nyilvánul meg.
A hagyományos eljárás a vérrög eltávolításából áll, azonban az orvosok ezekben az esetekben ehelyett egy vékony érhálót helyeztek fel, mely 19 esetből 18-ban képes volt biztosítani az artériák átjárhatóságát. 12 esetben nem, vagy csak minimális mellékhatás jelentkezett (63 százalék), öt beteg (26 százalék) viszont a beavatkozás sikere ellenére a stroke súlyos következményei miatt elhunyt.
A viszonylag kedvező eredmények ellenére a megerősítés további vizsgálatokat tesz szükségessé. A sztenteket a szívsebészetben már régóta rutinszerűen alkalmazzák, azokat idegsebészeti területen jelenleg is számos európai központban tesztelik.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: A stroke új kezelése
Három órás időablak
Stroke: szomorú tények
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Klinikum
A húgysav keletkezésének vannak endogen (purinszintézis, sejtpusztulás) és exogen (táplálkozás) forrásai. A kezelésnek tehát ennek megfelelően kell, hogy legyen nem csak endogen, hanem exogen útja is, ami magát a táplálkozást (és a helyes életvitelt is) foglalja magába.
Idegtudományok
Kutatók egy új terápiás eljárást ismertettek, mellyel csökkenthetőek az agyi infartus okozta károsodások, az elhalt idegek újra növekedhetnek, a kiesett működések helyreállhatnak. Ráadásul az eddigiekkel szemben „a terápia hosszú idővel a stroke után is hatékony” - állítja Gwendolyn Kartje, a cikk első szerzője.
Idegtudományok
A vizsgálat eredménye szerint kevés bizonyíték szól a szteroidok használata mellett akut neuritis vestibularis esetén. A meglévő bizonyítékok alapján a klinikailag fontos kimenetelek és az objektív vestibularis funkciós kimenetelek között nincs szoros kapcsolat: a DHI-skálán mért rokkantságban egy hónap múlva nem volt szignifikáns különbség a placebo és a szteroid között, a kalorikus tesztek ugyanakkor jobb vestibularis funkciót mutattak ugyanebben az időpontban a szteroiddal kezelt betegek körében. Megjegyzendő, hogy a kalorikus teszt a lateralis (horizontális) félkörös ívjárat, így az ezt beidegző nervus vestibularis superior működéséről ad információkat, a neuritis vestibularisban ugyanakkor a nervus vestibularis inferior is érintett lehet, noha ennek izolált érintettsége csupán az esetek 2,3%-ában igazolható.
A katéteres abláció hatá- sosabb volt a gyógyszeres kezelésnél korábban antiarrhythmiás gyógyszerrel sikertelenül kezelt betegekben.
A sürgősségi osztályokon jelentkező betegek 1–3%-ában vezető panasz a szédülés. A szédülés hátterében jóindulatú, perifériás betegségek, úgymint jóindulatú helyzeti szédülés (BPPV) és neuritis vestibularis, valamint életveszélyes, központi idegrendszert érintő kórképek, mint például cerebellaris és agytörzsi stroke, egyaránt állhatnak. Ez utóbbi kategóriába eső betegek körülbelül egyharmadában az első megjelenéskor a centrális ok nem kerül felismerésre. A szédüléssel járó, hátsó agyi keringést érintő stroke-okban gyakran egyéb fokális neurológiai tünet is jelen van, de nem mindig, és ilyen esetekben a stroke-perifériás szédülés elkülönítése nehéz lehet.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás