TARTALOM

 VISSZA

 


Elemzés az élelmiszertermelés környezeti hatásairól



| |
 

Az élelmiszertermelés környezeti hatásainak eddig legátfogóbb elemzését készítették el brit és svájci kutatók, adataik alapján megállapították, hogy a hús- és tejtermékek fogyasztásának visszafogása az egyedüli leghatásosabb mód a bolygónkra gyakorolt környezeti hatás csökkentésének.

Az Oxfordi Egyetem és az Agroscope svájci mezőgazdasági kutatóintézet 119 ország mintegy 38 ezer farmjának és 1600 élelmiszer-feldolgozójának és kereskedőjének adatait megvizsgálva mérte fel, hogy a különböző termelési módszerek és a földrajzi elhelyezkedés milyen környezeti hatással van az elfogyasztott élelmiszerek mintegy 90 százalékát kitevő 40 élelmiszer előállításához.

A szakemberek elemezték, hogyan hat ezen élelmiszerek előállítási folyamata a földhasználatra, az ivóvíz-felhasználásra, a vízszennyezésre, a légszennyezésre, és nagy különbségeket mutattak ki az ugyanazon terméket előállítók környezeti hatásai között.

A Science című folyóiratban közzétett tanulmányuk szerint a környezetre legnagyobb hatással lévő marhahústermelők 100 gramm fehérje előállításakor 105 kilogramm üvegházhatású gázt bocsátanak ki és 370 négyzetméternyi földterületet használnak, ami 12-50-szer nagyobb, mint a környezetre kis hatású marhahústermelők. Utóbbiak viszont 36-szor több földterületet használnak és hatszor több üvegházhatású gázt bocsátanak ki, mint a zöldborsótermelők.

Az akvakultúra, amelyről azt feltételezték, hogy viszonylag alacsony szénlábnyoma van, több metánt és üvegházhatású gázt bocsáthat ki, mint egy kilogrammnyi élő marha.
"Az élelmiszertermelésnek óriásiak a környezeti terhei, ám azok nem szükségszerű következményeik az ember szükségleteit tekintve. Jelentős mértékben csökkenthetők a termelés módozatainak megváltoztatásával és azzal, mit fogyasztunk" - magyarázta Joseph Poore, a tanulmány egyik szerzője.

A legnagyobb hatást az étrend megváltoztatásával lehetne elérni, nagyobb hatást, mint a hús és tejtermékek fenntartható gazdálkodással való előállításával. A növényi alapú étrend esetén a globális földhasználatot 76 százalékkal (3,1 milliárd hektárral) lehetne csökkenteni, a globális üvegházhatású gázkibocsátást pedig mintegy 73 százalékkal a földrajzi elhelyezkedéstől függően. Előbbi a trópusi erdőkre nehezedő nyomást csökkentené, és nagy földterületeket lehetne visszaadni a természetnek - tette hozzá a kutató.


Forrás: MTI
MTI 2018. június 1., péntek 12:52

Kulcsszavak

MTI, élelmezés, környezetterhelés, környezetszennyezés

Kapcsolódó anyagok

Van remény, hogy felfrissül, megfiatalodik a szakma

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Kötelező EESZT adatszolgáltatás 2020.június 1-jétől

A nem közfinanszírozott egészségügyi ellátóknak 2020. január 1-jéig kellett csatlakozniuk az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér-hez (EESZT), hogy 2020. június 1-jétől eleget tudjanak tenni az adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Tovább


Alvás éve Magyarországon - a Magyar Tudományos Akadémián

A World Association of Sleep Medicine/World Sleep Society magyarországi szervezete, a Magyar Alvás Szövetség meghirdeti az Alvás évét. Hivatalos bejelentésére 2020. március 12-én kerül sor a Magyar Tudományos Akadémián, a World Sleep Day/Alvás Világnapja konferenciáján.

Tovább


Richter Témapályázat 2020 – Pályázati felhívás

A Richter Gedeon Nyrt. kétfordulós pályázati felhívást tesz közzé, már megkezdett és korai eredményeket is felmutatni képes tudományos kutatási tevékenységek támogatására. A pályázat első körben nyílt jellegű, míg a második fordulóban meghívásos és pénzdíjazott.

Tovább


Elhunyt Bartha Jenő dr.

Dr. Bartha Jenő nyugalmazott egyetemi docens (SE Élettani Intézet) 2020.január 6.-án, életének 84. évében elhunyt.

Tovább