hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések


Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

| |
 

Az éhezés különbözőképpen hat az egészséges és a rákos sejtekre: míg az előbbiek túlélése, az utóbbiak pusztulása fokozódik. Az éhezés és a hatását utánzó diéták a kemo- és radioterápia hatásfokát is növelik, ezért a folyamatban lévő klinikai vizsgálatok lezárulta után alkalmazásuk gyorsan el fog terjedni a rákbetegség megelőzésében és gyógyításában.

A rák jelenleg világszerte a második vezető halál-ok; a rákos halálozás 30-50%-a megelőzhető volna a főbb kockázati tényezők (alkohol, dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód, infekció) elkerülésével. A diétás beavatkozások bizonyítottan sejtvédő, öregedésgátló és rákmegelőző hatásúak, azonban mára az is bizonyítást nyert, hogy a rák terápiájában is döntő szerepük lehet.

Bár a közelmúltban számos immunterápiás szer is megjelent, a gyorsan osztódó ráksejteket célba vevő kemo- és radioterápia még sokáig az onkológiai eszköztár része marad. A kemo- és radioterápia azonban a normál sejteket is károsítja, mellékhatásként mieloszuppressziót, kimerültséget, hányást, hasmenést (esetenként halált) okoz, ami nagyban akadályozza az optimális kezelést. Ezért a kemo- és radioterápia egészséges sejtekre kifejtett hatását gátló és rákos sejtekre kifejtett hatását növelő diétás beavatkozásoknak a jövőben nagy szerepük lesz nemcsak önmagukban, de a kemo- és radioterápia kiegészítéseként is.

Módosult metabolizmus

Napjainkban a tumoros betegségek egyik legfőbb jellegzetességének a módosult metabolizmust tartjuk. A rákos sejtekben fokozódik a glikolízis, csökken az oxidatív foszforiláció, és olyan proliferációs útvonalak aktiválódnak, amelyek függetlenek a külső növekedési faktorok hatásaitól. Az osztódó rákos sejtekben megnő a fehérje- és zsírsavfelvétel és -szintézis egyaránt, így érzékennyé válnak az extrém diétás feltételek – éhezés és bizonyos ketogén diéták – által a tápanyag-ellátásban előidézett széles körű változásokra. A normál sejtek a rákos sejtekkel ellentétben jól alkalmazkodnak az éhezéshez, és stressznek ellenálló működésmódra váltanak: kevesebbet osztódnak és nagyobb fokozatra kapcsolják celluláris védekező mechanizmusaikat. A tápanyag-felesleg állapotát igénylő rákos sejtek onkoproteinjeik aktiválódása miatt képtelenek átváltani a stressznek ellenálló működésmódba, azaz az éhezés a normál sejtek védelmét, a rákos sejtek pusztulását segíti (eltérő stresszrezisztencia: differential stress resistance/DSR).

Az éhezés nemcsak a kemoterápia toxikus hatásaitól védi az egészséges sejteket, de egyes ráktípusok esetén ugyanolyan hatékonyan pusztítja a rákos sejteket, mint maga a kemoterápia (egérkísérletekben pl. B-sejtes és T-sejtes akut limfoblasztos leukémia progesszióját az éhezés önmagában képes volt megfordítani). Az éhezés hatására számos tumortípus esetén megnövekszik a kemoterápia (pl. ciklofoszfamid, doxorubicin, cisplatin) és egyéb rák ellenes kezelések hatékonysága. A megelőzésben a kéthavonta 48-72 órás böjt hatékonysága mellett szólnak bizonyítékok.

Immunműködés

Az éhezés rákellenes hatása részben a glükóz és az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) szintjének csökkenése révén érvényesül, azonban a hatás fontos része az immunrendszer aktiválódása is. A egérkísérletek tanúsága szerint az éhezés és az éhezés hatását utánzó diéta hatására az immunsejtek jobban felismerik a malignus sejteket, csökken a rákincidencia, megnövekszik az élettartam (pl. Brandhorst, S. et al. A periodic diet that mimics fasting promotes multi-system regeneration, enhanced cognitive performance, and healthspan. Cell Metab).

A periodikus éhezés a mikrobióta állapotát is javítja, ami csökkenti a pathogén-invázió esélyét, és fokozza a gazdaszervezet immunműködését, azaz a csökkentett kalóriabevitel ezen az útvonalon is hozzájárulhat a tumor pusztulásához.

Autofágia: A tumoros betegség korai szakaszában gyakran gátolt az autofágia; az autofágia fokozásának egyik leghatékonyabb módja a legtöbb sejt esetében az éhezés.

Az éhezés és az éhezés hatását utánzó diéták a humán rákellenes kezelésekben

Az alacsony kalória- és protein-, valamint magas zsír- és komplex szénhidrát-tartalmú diéta (amit azok számára fejlesztettek ki, akik nem bírják az éhezést) hatására az éhezéshez hasonló változások jönnek létre: csökken a glükóz és az IGF-1, valamint nő a ketontestek szintje, nő az egészséges, és romlik a rákos sejtek stressztűrő képessége. A vizsgálatok szerint a rövid távú éhezés jól tolerálható és biztonságos, a 72 órás éhezés csökkenti a kemoterápia mellékhatásait (a 24 órás nem)(de Groot, S. et al. The effects of short-term fasting on tolerance to (neo) adjuvant chemotherapy in HER2-negative breast cancer patients: a randomized pilot study. BMC Cancer), továbbá a kalóriacsökkentett táplálkozás hatására enyhülnek az alkalmazott kemoterápia mellékhatásai (Safdie, F.M. et al. Fasting and cancer treatment in humans: a case series report; Aging, illetve Raffaghello, L. et al. Fasting and differential chemotherapy protection in patients; Cell Cycle).

Jelenleg több klinikai vizsgálat is folyamatban van, amelyek az éhezés hatását utánzó diéták hatását vizsgálják emlő- és prosztatarákos betegeknél. Ezeknél a vizsgálatoknál a diéta 3 nappal a kemoterápia adása előtt kezdődik és 1 nappal utána végződik; az eddigi eredmények alátámasztják a rákellenes hatékonyságot. Más tanulmányok a szintén a ráksejteket érő metabolikus oxidatív stresszt növelő ketogén diéta rákellenes hatását bizonyítják humán vizsgálatokban (Branco, A.F. et al. Ketogenic diets: from cancer to mitochondrial diseases and beyond. Eur. J. Clin. Invest., továbbá Abdelwahab, M.G. et al. The ketogenic diet is an effective adjuvant to radiation therapy for the treatment of malignant glioma. PLoS One 7, e36197).

Mint az áttekintő közlemény szerzői, Buono és Longo hangsúlyozzák: ha nagy esetszámú randomizált vizsgálatok is alátámasztják az éhezés és az éhezés hatását utánzó diéták hatékonyságát a humán rákellenes kezelésekben, a módszer azonnal széles körben elterjedhet a klinikai gyakorlatban.

Eredeti közlemény
Trends Endocrinol Metab. 2018 Apr;29(4):271-280. doi: 10.1016/j.tem.2018.01.008.
Starvation, Stress Resistance, and Cancer.
Buono R, Longo VD.


Szemlézte:
Kovács Bence dr.


Kulcsszavak

éhezés, böjt, carcioma, stressz, életmód

Kapcsolódó anyagok

A Zalai Különleges Mentők mentális felkészítése krízishelyzetekben történő beavatkozásokhoz

A zene gyógyászati célú alkal mazása gyermekek kezelése során

Myocardiális infarctust követő életmódváltást befolyásoló tényezők

Éhezés, stresszrezisztencia, tumoros megbetegedések

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Tovább


A beteg–orvos találkozások digitális rögzítése

Sok beteg rögzíti már ma is okostelefonján az orvosokkal való konzultációit, a jövőben pedig elkerülhetetlen, hogy az egészségügyi rendszer maga végezze az orvos–beteg találkozások elektronikus rögzítését. A megfelelően menedzselt kép- és hangfelvételek alapjaiban fogják átalakítani az orvoslást.

Tovább


A nintedanib számos kórképben lehet hatékony

Nintedanib: mit tudunk, és mit kell még felfedeznünk? címmel tartott szakértői fórumot 2018. április 16-án a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár, ahol nemzetközi szaktekintélyek ismertették a meghívott közép- és kelet-európai tüdőgyógyászokkal, onkológusokkal és reumatológusokkal a legújabb tudományos eredményeket.

Tovább


A mozgás a lelket is gyógyítja

A rendszeres sport gyógyszer, nemcsak a testet, de a lelket is gyógyítja. A 12 ország bevonásával végzett friss nemzetközi kutatásból kiderült, hogy a mozgás az esetek döntő többségében része a mentális betegségek gyógyításának, de az egészséges emberek lelkének is jót tesz. A MENS projekt kimutatta azt is, hogy nemcsak növeli az önértékelést, az önbizalmat, a kommunikációs készséget, de csökkenti a szorongást és még a betegek kirekesztésével szemben is hatékony eszköz.

Tovább