TARTALOM

 VISSZA

 


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

| |
 

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

A JAMA-ban publikált tanulmány szerint a University of Exeter kutatói kimutatták: a magas genetikai kockázattal bíró személyekben is 32%-kal alacsonyabb a dementia kialakulásának esélye, ha egészséges életmódot követnek. A vizsgálat eredménye szerint a genetikai kockázat és az egészségtelen életmód a dementia független rizikótényezői.

A UK Biobank adatain nyugvó obszervációs, retrospektív kohorsz-vizsgálatba 196 383, európai felmenőkkel rendelkező, 60 éves vagy idősebb (medián: 64 év), nem demens személyt vontak be, és azonosították valamennyi ismert, Alzheimer-kórral kapcsolatos genetikai rizikótényezőjüket. Az életmóddal kapcsolatos adatokat a résztvevők önbevallása alapján gyűjtötték; a táplálkozással, fizikai aktivitással, dohányzással és alkoholfogyasztással kapcsolatos információk alapján egészséges, közepes minőségű és egészségtelen életmódú csoportokat alakítottak ki.

Az átlagosan 8 éves utánkövetési időszak alatt a résztvevők 68,1%-a folytatott egészséges életmódot, míg 23,6%-uk a közepes minőségű, 8,2%-uk az egészségtelen életmódú csoportba tartozott. A résztvevők 20%-a esetében volt magas, 60%-a esetében közepes, 20%-a esetében alacsony az Alzheimer-kór genetikai rizikója.

Összesen 1 769 személynél alakult ki demencia, a magas genetikai kockázatú csoport 1,23%-ánál, míg az alacsony genetikai kockázatú csoport 0,63%-ánál. A magas genetikai kockázatú és egészséges életmódot folytatók 1,13%-a, míg a magas genetikai kockázatú és egészségtelen életmódot folytatók 1,78%-a esetében alakult ki dementia.
A kutatók hangsúlyozzák: az egészséges életmód a demencia genetikai kockázatától függetlenül csökkenti az elbutulás kialakulásának esélyét.

A JAMA Neurology cikkében kínai, svéd és amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy a kognitív tartalék (cognitive reserve/CR) csökkenti-e a demencia-kockázatot, és hogy az esetleges összefüggés milyen erős jelentős agyi pathológia fennállása esetén.

A prospektív vizsgálat során az 1997 és 2018 között 2022 résztvevő bevonásával zajlott Rush Memory and Aging Project adatait használták. A vizsgálat indulásakor demencia-mentes résztvevők a CR megállapítása érdekében kérdőíveket töltöttek ki, a kérdések az iskolázottsággal, a gyermekkori, felnőttkori és idős kori kognitív aktivitással, valamint az idős kori szociális aktivitással és a szociális háló kiterjedtségével foglalkoztak.
Rákérdeztek az olvasási, könyvtár-látogatási, levélírási szokásokra, ezek frekvenciájára a különböző életkorokban, valamint az étterem- és sportesemény-látogatásra, kirándulásra, önkéntes munkára, rokon- és barátlátogatásokra, különböző csoportos élményekre (pl. programok idősközponban), vallásos életre. Megkérdezték a résztvevőktől, hány rokonhoz és baráthoz érzik magukat közel, ezekkel milyen gyakran találkoznak, hány embertől tudnak segítséget kérni; a szociális háló nagyságát annak alapján ítélték meg, hogy hány másik személlyel találkozik valaki legalább egyszer egy hónapban.

A résztvevők átlagéletkora 79,6 év volt, 76%-uk volt nő, az átlagosan 6 éves utánkövetés során 24%-uknál alakult ki demencia. Az oktatásban eltöltött idő, a gyermek-, felnőtt- és idős kori kognitív aktivitás, valamint az idős kori szociális aktivitás dózisfüggő mértékben csökkentette a dementiakockázatot. Közepes mértékű CR-pontszám esetén 23%-kal, nagy CR-pontszám esetén 39%-kal csökkent a demencia-kockázat.
A CR a legtöbb agyi pathologiával nem mutatott összefüggést, továbbá a CR és a demencia-kockázat közötti összefüggés az agyi pathológiák figyelembevétele mellett is szignifikáns maradt.

A kutatók hangsúlyozzák: a nagy kognitív tartalék Alzheimer-kór vagy vascularis pathologia esetén is a dementiakockázat csökkenésével jár együtt; mivel a kognitív tartalék és a dementiakockázat közötti kapcsolat dózisfüggő, és jelenleg nincs hatékony demenciaellenes gyógyszeres kezelés, ajánlott a mentálisan stimuláló aktivitások élethosszig tartó végzése.

Szemlézte:
Dr. Kazai Anita


Eredeti közlemények:

Ilianna Lourida; Eilis Hannon; Thomas J. Littlejohns; Kenneth M. Langa; Elina Hyppönen; Elżbieta Kuźma; David J. Llewellyn Association of Lifestyle and Genetic Risk With Incidence of Dementia JAMA. doi:10.1001/jama.2019.9879

Hui Xu; Rongrong Yang; Xiuying Qi; Christina Dintica; Ruixue Song; David A. Bennett; Weili Xu, et al: Association of Lifespan Cognitive Reserve Indicator With Dementia Risk in the Presence of Brain Pathologies JAMA Neurology. doi:10.1001/jamaneurol.2019.2455


eLitMed.hu
2019

Kulcsszavak

egészséges életmód, dementia, demencia, JAMA

Kapcsolódó anyagok

Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

A sarcopenia és a dynapenia prevalenciája a különböző stádiumú Alzheimer-típusú dementiában szenvedő betegek körében

Speciális ellátóhelyekre van szükség

Az állatasszisztált terápiák az időskori dementia kezelésében

A súlyosan demens beteg körüli orvosi-gondozási teendők

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tovább


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A szerotonin nem csak neurotranszmitter

A szerotonin nemcsak ingerületátvivőként működik, hanem a génexpresszió szabályozásában is részt vesz. E felfedezés következtében jobban megérthetjük a normál agyfejlődést, a pszichiátriai és neurodegeneratív betegségeket, és új terápiás módszereket fejleszthetünk ki.

Tovább