TARTALOM

 VISSZA

 


Eddig ismeretlen neuro-immun axis


Eddig ismeretlen neuro-immun axis

| |
 

Az elégtelen alvás, amihez a hiányzó kórházi alvásmenedzsment-protokollok is hozzájárulnak, jelentős és növekvő mértékű közegészségügyi problémaforrás, mivel növeli az elhízás, a diabétesz, a rák és a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Egy, a Nature-ben megjelent tanulmány feltárja azt a mechanizmust, amivel a megzavart alvás érelmeszesedés kialakulását eredményezi.

A felnőttek fele alszik az ajánlott napi 7-8 óránál kevesebbet, írják Cameron S. McAlpine és munkatársai „Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis” című, a Nature-ben megjelent tanulmányukban. A másodikként magyar szerzőt (Kiss G. Máté, Harvard Medical School, Medical University of Vienna) felvonultató írás bemutatja, hogyan vezet az elégtelen vagy megzavart alvás érelmeszesedés kialakulásához. A tanulmány azonosít egy eddig ismeretlen neuro-immun tengelyt, ami az alvást a haematopoiesis-hez és az atherosclerosis-hoz kapcsolja.

Az érelmeszesedés során fehérvérsejtek lépnek be az artériák falába, ahol koleszterint és egyéb anyagokat kötnek meg a vérből, ami gyulladásos választ generálva plakkok létrejöttét eredményezi. McAlpine és munkatársai most kiderítették: a megzavart alvás eredményeképp csökken a hipotalamusz hipokretin/orexin-termelése, ami a csontvelőben a gyulladásos fehérvérsejtek (monociták és neutrofilek) fokozott termelődéséhez, ezáltal pedig érelmeszesedés kialakulásához vezet. (A hipokretin-termelő neuronok pusztulása eredményezi egyébként a narkolepsziát.)

A kutatók vizsgálataik során atherosclerosis-ra hajlamos egerekkel dolgoztak; azokban az állatokban, amelyeket nem hagytak aludni (alvásperiódusuk alatt egy rudat mozgattak ketrecük alján), már 12 hét alatt súlyos érelmeszesedés alakult ki, és ezzel párhuzamosan csontvelőjükben megnőtt a monociták és neutrofilek termelése (ismert, hogy a leukocitózis a kardiovaszkuláris betegség prediktív jele). Habár a stressz a szimpatikus idegrendszer aktiválása révén fokozza a fehérvérsejt-termelést és növeli az érelmeszesedés kockázatát, a kutatók nem találtak szimpatikus aktivitásfokozódásra utaló jeleket. Ezért, hogy kiderítsék, milyen mechanizmus áll az alvásdepriváció érelmeszesedést okozó hatása mögött, megvizsgálták a hipotalamusz alvásszabályozó fehérjéinek mennyiségét. Mint kiderült, jelentősen csökkent az aktiváló és táplálék-felvételt fokozó hatású hipokretin (más néven orexin) expressziója a hipotalamuszban, továbbá csökkent a hormon vér- és csontvelői koncentrációja is. A hipokretin kétféle receptora közül az egyik a neutrofilek őssejtjein található, és ezek a neutrofil őssejtek a csökkent hipokretin-szintre fokozódó koloniastimuláló faktor 1 (CSF-1)-termeléssel reagáltak. A fokozódó CSF-1-termelődés következtében megnőtt a csontvelő fehérvérsejt-termelése. A szerzők azt is kimutatták, hogy azokban a génmódosított állatokban, amelyekben kikapcsolták a CSF-1-géneket, a CSF-1-hiány ellensúlyozta az alvászavar következtében kialakuló hipokretin-hiány érelmeszesedést okozó hatását.

Habár úgy tűnik, legfőképpen a hipokretin–CSF-1 axis köti össze az alvászavart és a következményes atherosclerosis-t, az is kiderült, hogy a CSF-1-hiány csak a monociták számának növekedését előzi meg, a neutrofilek számára nincs hatással. Azaz, fejtik ki a kutatók, az alvászavar során kialakuló növekvő neutrofilsejt-termelődés mögött más, a CSF-1-től független útvonal áll. A neutrofilek, bár a monocitáknál kisebb hatásfokkal, de szintén részt vesznek az érelmeszesedés kialakításában.

Bár az alvászavar csökkentette az állatok táplálékfelvételét, nem befolyásolta testsúlyukat, vagyis a kardiovaszkuláris betegségen kívül metabolikus zavart is okozott. Mint a kutatók kifejtik, az alvászavarok, valamint a metabolikus és kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolat kutatása még gyermekcipőben jár, azonban a most feltárt új összefüggésnek terápiás következményei is lehetnek, hiszen felmerül a gyanú, hogy az insomnia kezelésére bevezetett hipokretin-receptor blokkoló szernek (suvorexant; az FDA 2014-ben fogadta be) káros kardiovaszkuláris mellékhatása is lehet.

A kutatók azt is kimutatták, hogy az alvászavaros, érelmeszesedéses állatokban hipokretin-szupplementáció révén csökken a gyulladásos sejtek száma és az ateroszklerotikus plakkok mérete, így a remények szerint a jövőben terápiásan használható lesz a hipokretin-pótlás. Az azonban bizonyos, hangsúlyozzák a kutatók, hogy a kielégítő alvás egészséget támogató hatásával foglalkozó kutatások közelmúltbeli forradalmi eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell szentelni a klinikumban a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás biztosításának.

Eredeti közlemény:
McAlpine, Cameron S., et al. "Sleep modulates haematopoiesis and protects against atherosclerosis." Nature 566.7744 (2019): 383.

Szemlézte:
Kovács Bence dr.

eLitMed.hu
2019.március 24.

Kulcsszavak

Nature, alvás, haematopoiesis, atherosclerosis

Kapcsolódó anyagok

Az alvás és az epilepszia szoros kapcsolatának újabb vizsgálatai: az epilepszia mint az alvási plaszticitásfunkció epilepsziás transzformációja

Alvási szokások és alvásminőség óvodás- és iskoláskorú gyermekek körében

A nyugtalan láb szindróma frekvenciája egészségügyi dolgozók körében

Az alvási apnoe szindróma kezelésének módjai és az ezzel kapcsolatos nehézségek a mindennapi gyakorlatban

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tovább


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Tovább


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább