TARTALOM

 VISSZA

 


Drámai ütemben apasztja a felszín alatti víztartalékokat az élelemtermelés



| |
 

Gyorsabban apasztja a felszín alatti vizeket az élelemtermelés a világ sok táján, mint amilyen ütemben a természet azt pótolni tudná - állapította meg egy új Nature tanulmány.

A talajvizet főként a rizs-, búza- és kukoricaföldek, valamint gyapotültetvények öntözésére használják. A világon Pakisztán, az Amerikai Egyesült Államok és India exportálja a legtöbb, gyorsan apadó felszín alatti vízkészlettel öntözött élelmiszert. A londoni University College kutatói szerint az élelemellátás veszélybe kerül, ha nem védik meg a talajvizet.

Az öntözésre használt víz mintegy 43 százaléka felszín alatti vízrétegekből származik, tehát nem folyókból és tavakból. A felszín alatti rétegek közül soknak a vizét olyan gyorsan elhasználja a gazdaság, hogy azt az esők nem tudják pótolni.

A 2000-es években a szakértők úgy vélték, hogy az öntözés a nem megújuló vízforrások 20 százalékát veszi igénybe. A 2010-es években ez több mint ötödével nőtt.

A tudósok régóta tisztában vannak a talajvíz mennyiségének csökkenésével, az új tanulmány azonban azt kutatta, hogyan befolyásolja a mezőgazdasági termények kereskedelme a vízellátást.

A világ lakosságának túlnyomó többsége olyan országokban él, amelyeknek szinte a teljes alapvetőélelmiszer-importja a nagyrészt talajvízzel öntöző országokból érkezik.

A kutatók azt találták, hogy az öntözésre használt, nem megújuló felszín alatti vizek mintegy 11 százaléka függ össze a világ élelmiszer-kereskedelmével. Ennek kétharmada három ország, Pakisztán, az Egyesült Államok és India között oszlik meg.

A kétezres évek eleje óta egy évtized alatt Kína megduplázta a nem megújuló felszín alatti vizek használatát, de India és az Egyesült Államok is jelentősen megnövelte azt.

Az Egyesült Államok, Mexikó, Szaúd-Arábia és Kína a nem megújuló vízforrások tíz legnagyobb mezőgazdasági felhasználói között vannak, azonban ezek az országok a fogyó felszíni vízkészlettel öntözött termények fő importőrei is.

Forrás: MTI, Nature
MTI 2017. március 30., csütörtök

Kulcsszavak

MTI, vízkészlet, Nature, intenzív mezőgazdaság, fenntartható fejlődés

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább


2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább