hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Candida auris: egy új fungális patogén


Candida auris: egy új fungális patogén

| |
 

Az elmúlt évtizedben világszerte megjelentek a Candida auris gombafaj által okozott, számos antimikotikumra rezisztens, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések. A C. auris környezeti perzisztenciája egyedülálló a Candida-fajok között, virulencia-faktorai kifejezetten elősegítik a bőr kolonizációját, és eliminációját nagyban nehezíti, hogy a hagyományos, biokémiai eszközökkel nehéz azonosítani. A Journal of Clinical Microbiology tanulmánya áttekinti a gombafaj felbukkanásának történetét és hangsúlyozza a kórházi infekciókontroll szerepét.

A Candida nemzetség tagjai által okozott véráramfertőzések jelentik az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzések 3-4. leggyakoribb okát. A Candida auris felbukkanásáig a Candida albicans-t tartották a legpatogénebb fajnak a nemzetségen belül, azonban a candidemia leggyakoribb oka továbbra is a C. albicans maradt. A fluconazol-rezisztens C. auris-t 2009-ben azonosították Kelet-Ázsiában, és azóta öt kontinensen mutatták ki az általa okozott fertőzést, ami leggyakrabban egészségügyi intézményekben következik be. Amennyiben invazív fertőzés alakul ki, az a kórokozó multidrogrezisztenciája miatt nagy morbiditással jár.

A 2009-ben riboszómális DNS szekvenálással azonosított C. auris a japán beteg külső hallójáratából származott, majd ugyanebben az évben Dél-Koreában is találtak 15 olyan, krónikus otitis mediában szenvedő beteget, akiknél a fertőzés okaként C. auris-t azonosítottak. Az első, C. auris által okozott véráramfertőzést is Dél-Koreában mutatták ki (2011). A Dél-Koreában rendelkezésre álló Candida-izolátumok retrospektív elemzése ezután kimutatta, hogy C. auris által okozott véráramfertőzés először 1996-ban fordult elő. A Candida-izolátumokat 2004 óta gyűjtő nemzetközi SENTRY repozitórium több mint 15.000 Candida-izolátumának elemzése révén csak négy korábban tévesen azonosított C. auris kultúrát találtak, amiből a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a C. auris valóban egy új fungális patogén. A fehér, bézs vagy krémszínű telepeket alkotó C. auris genomjának elemzése feltárta, hogy a gombafaj kifejezetten divergens: bázissorrendje óriási mértékben eltér a többi Candida-fajétól. A biokémiai módszerekkel történő detektálás nehézsége miatt a fertőzések megelőzése, kezelése érdekében különösen fontos volna polimeráz láncreakciót alkalmazó, PCR-alapú diagnosztikus teszt kifejlesztése.

Az amerikai és az európai járványügyi központok (CDC, ECDC) 2016-ban hívták fel az orvosi szakma képviselőinek a figyelmét a C. auris által okozott fenyegetésre, és azóta kérik a fertőzések jelentését.

A klinikai C. auris izolátumok számos mintatípusból származnak: a gombafajt kitenyésztették már a normális körülmények között steril testfolyadékokból, légúti szövetekből, vizeletből, epéből, sebekből és nyálkahártya-kenetből. Az invazív fertőzés leggyakrabban véráramfertőzés formájában, leginkább a komorbiditásokkal küzdő, számos egészségügyi beavatkozásnak kitett betegeknél jelentkezik, tipikusan néhány héttel a kórházi felvételt és széles spektrumú antibiotikum- vagy antifungális kezelést követően, és 30-60%-os mortalitással jár.

Az eddig tesztelt C. auris izolátumok közül valamennyi rezisztens volt flutoconazolra, és változó érzékenységet mutattak a többi azolra, az amphotericinre és az echinocandinokra (a rezisztenciát a multidrogtranszporterek overexpressziója és egyes enzimkódoló gének mutációi okozzák). A kezelést általában valamelyik echinocandinnal indítják az esetlegesen kialakuló rezisztencia szoros monitorozása mellett, de erősen ellenjavallt az aktív infekció nélküli kolonizáció kezelése. Különös kihívást jelent – ha nem egyesen lehetetlen - a valamennyi terápiás opcióra rezisztens fertőzés kezelése. Az ideális módszer a C. auris infekció megelőzése, a fertőzés esélyének minimalizálása, a szükségtelen antibiotikum-használat kerülése. Alapvetően fontos – különösen az intenzív osztályokon – a megfelelő infekciókontroll, a kórházi felületek fertőtlenítése és a kézhigiénia szabályainak betartása.

Eredeti közlemény
Candida auris: an Emerging Fungal Pathogen. J Clin Microbiol. 2018 Jan 24;56(2). pii: e01588-17.

Szemlézte:
Kazai Anita dr.

eLitMed.hu
2019. 04. 24.


Kulcsszavak

Candida auris, fungális patogén, CDC, ECDC, rezisztencia, infekciókontroll

Kapcsolódó anyagok

Candida auris: egy új fungális patogén

Fúziók szolid tumorokban

Gyökérgümőkből antibiotikumok

EGFR-mutáns tüdődaganatos beteg kezelése progressziót követően

EMT (epithelialis-mesenchymalis átmenet) – CSC (daganatos őssejtek)

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Krónikus koronária szindróma

Megjelent az Európai Kardiológus Társaság (ESC) “Krónikus koronária szindróma (CCS)” kezelésére vonatkozó új Klinikai Irányelve, amely a stabil koszorúér betegség terápiájával kapcsolatban 2013-ban megfogalmazott javaslatokat cseréli le.

Tovább


A légszennyezettség érelmeszesedéshez vezet

Az Eurostat-jelentés adatainak értékelését segíti a JAMA Network Open egy új tanulmánya, ami kimutatja: a légszennyezettségnek (ezen belül a szállópornak és a nitrogén-dioxidnak) való hosszú távú kitettség mértékével arányosan nő a szívkoszorús erek meszesedése, vagyis a légszennyezettség a coronariasclerosis kialakításán és súlyosbításán keresztül is növeli a cardialis eredetű halálozás kockázatát.

Tovább


Káros a gyulladásos markerek túlhasználata

A gyulladásos markerek laboratóriumi vizsgálata nem alkalmas a releváns betegségek kiszűrésére, állapította meg két nagy-britanniai, körzeti orvosi adatokon alapuló vizsgálat.

Tovább


Képernyő előtt töltött idő: mennyi az egészségtelen?

Korunk egyik meghatározó kérdésévé vált, hogy a gyermekek és a serdülők az egészségesnél több időt töltenek-e okostelefonjuk, tabletjük vagy számítógépük képernyőjét bámulva, és szükség van-e arra, hogy a szülők vagy a kormányok korlátozzák azt az időmennyiséget, amit a felnövekvő generáció monitor előtt tölt

Tovább