TARTALOM

 VISSZA

 


Ételallergia - diagnosztikai problémák



| |
 

Kevés jó minőségű adat, nem egységes diagnosztikai kritériumok és kezelésmódok, hiányosságok a prevalencia és a kezelés hatékonyságának meghatározásában – ez jellemzi az ételallergiával kapcsolatos vizsgálatokat írják amerikai kutatók a JAMA május 12-i számában.

Az ételallergia egy adott táplálék valamely molekulájával (leggyakrabban egy fehérjéjével) szembeni kóros immunválasz, amelyet az E-típusú immunglobulinok közvetítenek. Az allergiás immunválasz az enyhe bőr- és gastrointestinalis tünetektől a súlyosabb légzőszervi tüneteken át az életveszélyes anafilaxiás reakcióig terjedhet.


Jennifer J. Schneider Chafen, a Stanford University School of Medicine kutatója és munkatársai szerint az ételallergiának komoly, kedvezőtlen hatásai lehetnek a családi kasszára, a társas életre, az iskolai és munkahelyi hiányzásokra, és az egészséggel kapcsolatos életminőségre. "Azonban a jelenleg engedélyezett kezelések csak az allergiás reakció megelőzésére vagy a tüneteinek az enyhítésére irányulnak, nem magára az allergiára - írják a szerzők -, és nincs egyértelmű konszenzus az ételallergia prevalenciáját, illetve a leghatékonyabb diagnosztikai és kezelési módszereket illetően."

A kutatók 72 vizsgálat adatait elemezték, amelyek tehéntej-, tyúktojás-, földimogyoró-, mogyoró-, hal- és kagylóallergiára, vagyis a leggyakoribb ételallergia-típusokra vonatkoztak.

Az elemzés során a kutatók több meglepő megállapítást tettek. Egyrészt - a közhiedelemmel ellentétben - nem egyértelmű, hogy az ételallergia gyakorisága növekszik-e. A klinikumban jelenleg használt provokációs tesztek (amelyek során a potenciális allergént a beteg elfogyasztja, illetve azt kis mennyiségben a bőre alá fecskendezik), valamint az ételspecifikus, IgE típusú immunoglobulinok kimutatása a szérumban segítheti a diagnózis felállítását, de egyik teszt alkalmazhatósága, szenzivitása és szelektivitása sem jobb a többi teszthez képest.

Ami a kezelést illeti, a kutatók csupán egyetlen véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatot találtak az allergén étrendből való kizárásával kapcsolatban, holott jelenleg ez a terápiák legfőbb eleme. Bár a kutatók tisztában vannak azzal, hogy súlyos vagy életveszélyes ételallergiák esetén nem lenne etikus véletlen besorolásos, kontrollos vizsgálatokat végezni, enyhébb allergiában szenvedő betegek bevonásával ezt mindenképpen lehetségesnek és szükségesnek tartják. Az immunterápia (amelynek során a beteg fokozatosan egyre nagyobb dózist kap az allergénből) hatékony lehet a deszenzitizáció kialakításában, de egyelőre nem tudjuk, hogy ilyen kezeléssel hosszú távú tolerancia is elérhető-e. Az immunterápia biztonságossága valószínűleg az allergén típusától és a beadás módjától függ, ezt azonban még nem vizsgálták megfelelő módon.

Tisztázatlan kérdés továbbá, hogy csecsemők esetében mikor beszélhetünk az ételallergia kialakulásának nagy kockázatáról, és ilyen esetben pontosan milyen összetételű hidrolizált tápszer javasolható. A szoptatás mellett alkalmazott probiotikumok, a hipoallergén tápszer, vagy mindkettő segíthet megelőzni az ételallergiák kialakulását, de nem nyilvánvaló, hogy ezeknek külön-külön milyen hatása van.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr.Víg Julianna

Forrás: JAMA 2010;303[18]:1848-1856.

Kulcsszavak

ételallergia, atópia, deszenzitizáció, immunterápia

Kapcsolódó anyagok

Az immunonkológiai terápiák jelentősége a Hodgkin-lymphomák kezelésében

Immunterápiás modalitások a lokálisan előrehaladott és áttétes urothelialis daganatok kezelésében

Kombinált immunterápia színezi át az előrehaladott világossejtes veserákok elsővonalbeli kezelését

Tumorellenes vakcináció

A húgyhólyagdaganatok komplex kezelése

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább


X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább


Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Ételallergia - diagnosztikai problémák