Az enyhe stressz is képes lehet hosszú távú káros hatásokat és munkaképtelenséget előidézni – olvasható egy, a Journal of Epidemiology and Community Health című szaklapban megjelent cikkben.

Régóta ismert, hogy a mentális egészségi problémák komolyan akadályozhatnak a mindennapi teendők elvégzésében, az enyhe pszichológiai stressz káros hatásait azonban csak mostanság kezdjük megismerni.

A mostani kutatás során a tudósok 2002 és 2007 között összesen 17 000 dolgozó felnőtt egészségi állapotát kísérték figyelemmel. A kutatás kezdetén a Stockholm régióból véletlenszerűen kiválasztott résztvevők egy pszichológiai kérdőívet töltöttek ki (GHQ-12), amellyel felmérték mentális egészségi állapotukat és stressz-szintjüket. A vizsgálat ideje alatt 649 résztvevőnek folyósítottak rokkantsági segélyt, közülük 23-nak mentális egészségi probléma miatt. A kutatás kezdetén mért magasabb stressz-szint általában nagyban hozzájárult a későbbi munkaképtelenséghez.

Ugyanakkor az enyhe stressznek kitett dolgozók is 70 százalékkal nagyobb eséllyel lettek munkaképtelenek mint azok, akik szinte teljesen stresszmentes életet élnek.
Négyből egy esetben a mentális egészségi problémák olyan testi tünetekkel jártak együtt, mint a magas vérnyomás, az angina pectoris és az agyvérzés. „Bár a stressz szinte mindennapos velejárója a modern társadalomnak, nagyon fontos megértenünk, milyen komoly egészségi problémákat okozhat már az enyhe stresszes behatás is” - állítják a kutatók.

Forrás: Medipress


Kapcsolódó anyagok: A stressz is okozhat ízületi fájdalmat



A kamaszok és a felnőttek nem ugyanúgy reagálnak a stresszre



A három leggyakoribb munkahelyi stresszforrás

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább

A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább

Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább

Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább