hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az űrhajósokat terhelő sugrázást mérik a magyar műszerek az Orion űrprogram MARE kísérletében



| |
 

A NASA új Orion űrhajója, első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energiatudományi Kutatóközpontjának (EK) passzív detektorait is magával viszi, ezek segítenek majd felmérni, hogy mekkora és milyen sugárzás éri az űrhajósokat - olvasható abban a beszámolóban, amely MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment) kísérlet részleteiről jelent meg az MTA EK honlapján kedden.

Tavaly szeptemberben közölte az MTA EK-ban működő Űrdozimetriai Kutatócsoport vezetője Hirn Attila, hogy munkatársai is meghívás kaptak az Orion űrhajó EM-1 jelzésű Hold körüli repülésének programjába. A kutatócsoport passzív dózismérő detektoraival vesz részt abban a kísérletben, amelynek során az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf - azaz emberszerű - női fantomot helyeznek el.

Az MARE (MATROSHKA AstroRad Radiation Experiment)kísérlet újabb részleteiről szóló beszámoló szerint, a két női fantom - nevük Helga és Zohar - az Orion űrhajó egy-egy ülésében foglal majd helyet. A végtagok nélküli, 38-38 szeletből felépített testszövetekvivalens műanyagból készült torzók sűrűsége testen belül a lágyszöveteknek, csontoknak, illetve a tüdőknek megfelelően változik. A torzókban - elsősorban az érzékenyebb szervek, úgy mint a tüdők, a gyomor, az anyaméh, illetve a csontvelő helyén - több mind 5600 sugárzásmérő detektor, illetve dózismérő foglal majd helyet, közöttük az MTA EK detektorai is.

Thomas Berger, a MARE kísérlet vezető kutatója a női fantomok melletti választást azzal indokolta, hogy egyrészt egyre több a női űrhajós, másrészt a női szervezet általában érzékenyebb az ionizáló sugárzásra.

Az űrhajósok számára a kozmikus sugárzás, valamint a Napból származó nagyenergiájú töltött részecskék jelentik az egyik legnagyobb kockázatot egy holdutazás során. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén az űrhajósokat 250-szer nagyobb sugárdózis éri, mint minket itt a Föld felszínén. A bolygóközi térben, a Föld mágneses védelmén kívül a sugárterhelés a földi háttérnek akár a 700-szorosa is lehet.

A polietilénből készült AstroRad sugárvédelmi mellényt Zohar fogja viselni, amely a felső testét és méhét fogja védeni.

A földi gyakorlatban Helgához és Zoharhoz hasonló fantomokat használnak kórházakban rosszindulatú daganatok sugárterápiás kezelésének tervezéséhez, az AstroRad mellény tervezésénél pedig a radiológiai vészhelyzetekre fejlesztett sugárvédelmi mellényeket vették alapul az izraeli StemRad cég fejlesztői.

A Űrdozimetriai Kutatócsoport munkatársai hasonló detektorokkal 2001 óta vesznek részt a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. Ennek köszönhetően hívták meg az MTA EK-t a NASA MARE kísérletében való részvételre.

Az Orion űrhajó az EM-1 küldetés során csaknem három hétig tartó Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre. A NASA új Orion űrhajójának első Hold körüli próbarepülésére várhatóan 2019 végén kerül sor.


Forrás: MTI
MTI 2019. január 29., kedd 14:30

Kulcsszavak

MTI, MTA, NASA, sugárzás, űrkutatás

Kapcsolódó anyagok

Akár 2022-ig is szükség lehet a társadalmi távolságtartásra

Van remény, hogy felfrissül, megfiatalodik a szakma

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább