hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Az embernek 170-szer nagyobb a hatása a klímaváltozásra, mint a természeti erőknek



| |
 

Az emberi tevékenység 170-szer gyorsabbá teszi a klímaváltozást, mint a természeti erők - állapította meg az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU).

Az intézmény tanulmánya elsőként mutatott be olyan matematikai egyenletet, az antropocén egyenletet, amely leírja az emberi tevékenység hatását a Föld rendszerére - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

"Az elmúlt hétezer évben a változásokat előidéző legfőbb erők néhány vulkán hatásán kívül főként csillagászatiak voltak, mint a Nap energiasugárzás-intenzitásának változása vagy apróbb eltérések a keringési pályában. Ezek évszázadonként 0,01 Celsius-fokos hőmérsékletemelkedést idéztek elő" - mondta Will Steffen, az ANU munkatársa.

"Az emberi tevékenység miatti üvegházgáz-kibocsátás mértéke az elmúlt 45 évben a hőmérséklet évszázadonkénti 1,7 Celsius-fokos emelkedését idézte elő, ami mellett eltörpül a természeti hatás" - tette hozzá.

A The Anthropocene Review című tudományos lapban megjelent tanulmány a Föld rendszerét egyetlen komplex rendszernek tekinti.

"Nem azt állítjuk, hogy naprendszerünk csillagászati erői vagy a geológiai folyamatok megszűntek, de hatásuk ilyen rövid időintervallumot tekintve elenyésző saját hatásunkhoz képest" - hangoztatta Steffen.

A tudós szerint ez az alapvető feltevés egy egyszerű egyenletben letisztázva egyértelműbben mutatja be a helyzetet, mint temérdek adattal szemléltetve.

A kutató úgy vélte, az emberiségnek még mindig van esélye arra, hogy elejét vegye a katasztrofális klímaváltozásnak, de nagyon hamar kifut az időből.

"A globális gazdaság zéró kibocsátással is működhet. Kutatások szerint képesek vagyunk etetni kilencmilliárd embert - ez a 2050-re becsült népesség - és egyszerre csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását" - emelte ki Steffen.

Forrás: MTI
MTI 2017. február 13., hétfő 16:25


Kulcsszavak

MTI, klímaváltozás, túlfogyasztás, bioszféra-krízis

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább