Az orángutánok kommunikációját megfigyelő kutatók szerint az ember egyik legközelebbi rokonának hangjai rávilágítanak az emberi beszéd eredetére és fejlődésére.

Adriano Reis e Lameira, a Durhami Egyetem kutatója 48 orángután csaknem ötezer "csókszerű hangját" rögzítette és elemezte. Véleménye szerint az állatok ezeket az összeszorított ajkakkal képzett, mássalhangzószerű hangokat kombinálják különböző üzenetek közlésére. A megfigyelés betekintést enged abba, hogyan formálták első szavaikat az emberek ősei.

A szakértő és kollégái eredményeiket a Nature Human Behaviour című szaklapban mutatták be.

Több ezer órányi hanganyag kielemzése után a szakértők megállapították, hogy az állatok számos különböző információt építettek be a cuppanó hangba. A szakértők szerint ez ahhoz hasonló, mint amikor az emberek több szót használnak ugyanarra a dologra.

"Úgy tűnik, biztosra akartak menni abban, hogy az üzenet megérkezik, ezért ugyanazt az üzenetet különböző hangkombinációkkal is elküldték" - vélik a tudósok.

"Az emberi nyelv rendkívüli módon fejlett és komplex, gyakorlatilag bármilyen információt képesek vagyunk hanggá alakítani. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a szavak valamilyen kezdetleges előhangokból váltak komplex üzenetekké. Az orangután hangjait gyakorlatilag egyfajta időgépként használtuk, visszamentünk abba az időbe, amikor őseink azokat a hangokat használták, amelyek később mássalhangzókká és magánhangzókká váltak" - mondta Reis e Lameira.

A kutatócsoport azért a csókhoz hasonlóan képzett hangokat használta, mert sok mássalhangzóhoz hasonlóan ezek is elsősorban az ajkak, a nyelv és az állkapocs mozgásával képződnek, nem a hangok használatával.

A nyelv evolúciójában a magánhangzószerű majomhangok kutatásához képest a mássalhangzók tanulmányozása jóval bonyolultabb. Serge Wich, a liverpooli John Moores Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint azonban ezek fontos alkotóelemei a nyelv fejlődésének. Kiemelte: a legtöbb nyelvben jóval több a mássalhangzó, mint a magánhangzó.

Forrás: MTI
MTI 2017. február 9., csütörtök 15:20

Kulcsszavak

MTI, nyelv, kognitív, evolúció, primáta

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.

 

Taroltak a digitális megoldások az idei Nekem Szól! Egészségértés pályázaton

2019-ben negyedik alkalommal adta át ünnepélyes keretek között az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete a Nekem Szól! Egészségértés Díjakat. A verseny résztvevőit Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkár, a pályázat fővédnöke köszöntötte. A fődíjat idén az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány digitális egészségügyi naptárának ítélte a zsűri, amely a női egészséggel kapcsolatban nyújt támogatást, így hatékonyan segít a családtervezésben, valamint a nőgyógyászati betegségek korai felismerésében.

Tovább

2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak is csatlakoznia kell az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez

Hamarosan tovább bővül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Teret (EESZT) használó intézmények köre: 2020. január 1-ig minden magánorvosnak és -fogorvosnak csatlakoznia kell és legkésőbb 2020. június 1-tõl hiánytalanul adatot kell szolgáltatnia az EESZT-be.

Tovább

X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2019 Végre megértettük?

A X. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az idén a rendkívüli katasztrófákat okozó felmelegedés és kontinenstüzek miatti tömeges tudatra ébredés áll. Fákat ültetnek az emberek világszerte. A fiatalok az utcán követelik jogukat a jövőhöz. Ráébredtünk: nincs tovább!

Tovább

Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább