Hozzátette: a tudomány képviselői közel 25 éve "dörömbölnek" a döntéshozók ajtaján, mára viszont eljutottunk oda, hogy az ajtót be kell törni, és véget kell vetni a tudományos udvariaskodásnak, a közhelyes politikai beszédnek. "A víz a legbecsesebb kincsünk, a vízzel kapcsolatos tudásunk pedig az egyik legértékesebb erőforrásunk" - fogalmazott a köztársasági elnök, aki szerint a klímaváltozás hatásainak 80 százaléka összefügg a vízzel. Világszerte csökken az egy főre jutó édesvíz mennyiség, 2050-re 9 milliárd ember élhet a Földön, miközben a felszíni vizek 90 százaléka nem alkalmas tisztítás nélküli emberi fogyasztásra. Le kell rövidíteni az időt a különböző vízügyi problémákra megoldást kereső alapkutatások és a gyakorlati kivitelezés között - hangsúlyozta Áder János. Kiemelte: a klímaváltozáshoz kötődő és a vízzel összefüggő, korábban helyinek vagy regionálisnak tekintett gondok mára globális problémává váltak, gazdasági, politikai és migrációs következményekkel. Áder János kiválónak nevezte az MTA vízügyi céljait, a víztudományi integráció folytatását, egy víztudományi intézet létrehozásának elképzelését, egy egységes, szabadon hozzáférhető adatbázis összeállítását, valamint egy országos meteorológiai és hidrológiai szolgálat felállításának tervét. Lovász László, az MTA elnöke az ülést megnyitó köszöntőjében elmondta: a víztudomány és a vízgazdálkodás fejlesztése nemzetstratégiai kérdés, ezért az akadémia átfogó, feladatközpontú, rendszerszemléletű és a különböző részterületek kutatócsoportjait összefogó multidiszciplináris vízügyi programot indít, amelynek részletei hamarosan nyilvánosak lesznek. Árvíz, belvíz és szennyezett víz, szélsőséges időjárás, mezőgazdaság, energetika, egészséges környezet, ökológiai és turizmus - sorolta az MTA elnöke azokat a tényezőket, amelyeket figyelembe kell vennie a vízzel kapcsolatos tudományos kutatásnak a 21. században. A téma hazai szakértői jeles elődök munkájára és eredményeire támaszkodhatnak - jegyezte meg Lovász László, aki példaként említette a Balaton egészségének helyreállítását, amelyet a magyar víztudomány valódi sikertörténetének nevezett. Az MTA elnöke hangsúlyozta: a hatékony együttműködés a kormánnyal azért is kiemelt jelentőségű az akadémia számára, mert Magyarországnak földrajzi adottságai miatt a szomszédos országokkal is össze kell fognia a vízzel kapcsolatos kérdések megoldásához. A tudós társaság idei közgyűlésének programjába illeszkedő hétfői konferencián többek között a magyar víztudomány jelenlegi helyzetéről, az integrált vízgazdálkodásról és a magyar vízügyi intézményrendszerről, a légköri folyamatok és a víz kapcsolatról, a felszín alatti vizekről, az aszályról és a belvízről adtak elő a Lovász László felkérésére összeállt akadémiai szakbizottság tagjai, Szöllősi-Nagy András, Hoffmann Imre, Bozó László, Józsa János, Szűcs Péter, Báldi András, Tamás János és Bíró Tibor. Forrás: MTI és MTA