TARTALOM

 VISSZA

 


A megismerés és a gondolkodás csecsemőkori gyökerei


A megismerés és a gondolkodás csecsemőkori gyökerei
Buda Béla
| |
 

Néhány éve a magyar olvasó is megismerheti anyanyelvén a modern lélektan egyik legizgalmasabb kutatási tevékenységét, a megismerkedési és gondolkodási műveletek kibontakozását illetve megtanulását és a születés után, különös tekintettel a csecsemőkor és a kisgyermekkor látszólag értelmetlen megnyilvánulásaira. A mozgásokba, a tárgyak manipulációjában, a felnőttekkel váltott egyszerű nemverbális jelekben, majd az első hangadásokban, töredékszavakban ugyanis a vizsgálóknak sikerült új folyamatokat megragadni.

Az intenzív csecsemőmegfigyelés és természetes – mondhatni, gyerekszobai – kísérletezés módszereivel valósult ez meg. A kicsikre először a pszichoanalitikus elmélet, Bowlby felfogása, ill. Ainsworth kutatása irányította a figyelmet, ebben az anyához való érzelmi kötődés interaktív világa állt a középpontban. Kb. egyidejűleg Meltzoff és Moore az újszülöttek utánzási képességeinek korai kialakulását figyelte meg, és ebben a szociális tanulás és a társas kapcsolódás alapjait találták meg.

Meltzoff és Moore közreműködésével kezdett dolgozni a kaliforniai Berkeley egyetemen a Gropnik vezette munkacsoport, amely a kicsik kognitív fejlődését követte. Ennek során derült ki, hogy a külvilág színei, hangjai és személyei hogyan öltenek értelmes alakzatot a csecsemők számára, hogyan bontakoznak ki a tárgyak között az összefüggések, pl. az oksági viszonyok, hogyan segíthet a tárgyi világ feldolgozásában is a szülők akaratlan, észrevétlen irányítása, majd ezek nyomán a csecsemő ráébredése a felnőtt szándékaira és főbb viselkedési motivációira.

Az izgalmas az, hogy a látszólag értelmetlen és monoton játékokban már korán olyan mentális reprezentációk, belső térképek kialakulása követhető nyomon, amelyek mintegy fogalmak előképei. Ezek között megindul az elvonatkoztatás, és így a reprezentációk bonyolódnak. Később csatlakozik ehhez a környezettől tanult nyelv, amely az akkorra kialakult képzeteket tovább fejleszti, belső összefüggéseiket bonyolítja. A kis ember így mindinkább aktív cselekvő lesz és alkalmazkodik a környező világ rendjéhez.

Ez a különös korai tanulás az élet szinte minden pillanatában zajlik. A kutató a korai fogalomalkotási előképek miatt használják a filozófia kategóriáját, szerintük a bölcsőkben a kis bölcsek laknak, akik elemzik – szétbontják és összerakják – világukat és így lassan ahhoz alakítóan tudnak alkalmazkodni.

A megfigyelések – amelyek érdekes konkrét eseteiről és folyamatairól mindkét kitűnően megírt könyvben sok példát találhatunk – még egy „bölcseleti” mozzanatot fedeztek fel, a babák képzelete erőteljesen működik. A megismert tárgyak és összefüggések újra lejátszódnak bennük, és ennek során a valóság módosított változatai alakulnak, sajátos fantáziák, amelyeket (a filozófiai képzettséggel is rendelkező) Gropnik „kontrafaktumoknak” nevez. Ezek a megismerés fontos részei, mert az összefüggések analízisében kulcsfontosságú. A korai játék igazában a tanuló megismerés különösen aktív szakasza. Más formákban azután már totyogó, beszélő baba világában is folytatódnak ezek a műveletek.

A megfigyelések fontos tanulsága, hogy a kicsik aktív módon tanulják a világukat, a kognitív képességek komoly munka révén fejlődnek ki, és ezekben az eseményekben a felnőtt környezet segíthet vagy árthat. A kutatások tétje tehát a korai fejlődés optimalizálása vagy korrektív javítása. Az adatok jól kapcsolódnak a kötődési megfigyelésekhez vagy a szociális viselkedés tanulásának eseményihez. A fantázia révén a néhány éves kisgyerek meglepően magas absztrakciókra képes, pl. megérti az emberi élet mulandóságát, mint az egyik könyv alcíme, talán metafórikusan felnagyítva írja, sejtésük alakul ki az élet értelméről és az élet más alapvető dolgairól. Mint a Gropnik által egyedül írt, és a megismerés fejlődését filozófiai szempontból vizsgáló kötet konklúziója állítja, a csecsemőkorban az ember számára a megismerésen át az igazság, a kontrafaktumokon át a képzelet, és a kötődés révén a szeretet, és ez talán az élet három alapvető princípiuma.

Mint már a könyvekből is kitűnik, de későbbi tudományos fogadtatásukból különösen, a felismeréseknek nagyon nagy hordereje van, és szinte módosítják a fejlődéslélektan eddig kialakult világképét. Nagyon sok következtetés sejlik fel a családi és az intézményes nevelés, a természetes és korrektív fejlesztés vagy a megismerési zavarok kialakulása és kezelése terén. Gropniknak és munkatársainak sikerül ezt közérthetően, szemléletesen megírni, meggyőzni az olvasót a kísérletek és a megfigyelések bemutatásával, és azután magyarázataikkal helyenként valóban bölcseleti illetve költői síkokra tudják vinni elméleteiket.

Talán filozófiai aktualitás lehet, hogy Kant a priori felfogását mintegy alátámasztja ez a megközelítés, a társadalomtudományokban a fogalmak elsődlegességét a neokantiánius irányzat hangsúlyozza (e kérdésekre a könyv már nem tér ki)

Nagy nyereség, hogy ez a két kötet magyarul megjelent. Igen jó a magyar szöveg, ez fordító, Vassy Zoltán érdeme. A többszerzős, és korábban megjelent kötet a tartalmasabb tudományos szempontból, itt talán nem volt szerencsés a kiadó megoldása, hogy meghagyta a terjedelmes irodalomjegyzéket, de – nyilván az olvasmányosság fokozása érdekében – kihagyta a szövegből a rájuk vonatkozó hivatkozásokat. Ez gyakori eljárás a magyar kiadási gyakorlatban, de ez nem szerencsés, az angolszász térben most a közérthető tudományosság kezd divat lenni, valószínűleg fontosnak látják a szerzők, hogy ne csak a szakemberek szűk köre értse meg tanulmányaikat, hanem a művelt nagyközönség is, ugyanakkor mindent dokumentáljanak, esetleg felébresszék az érdeklődést az utánaolvasásra, adjanak támpontokat az irodalmi források megkereséséhez.

Ma, az internet világában az érdeklődő olvasónak nem kell egyetemi könyvtárakba beülni, a világhálón át is elkezdhet tájékozódni, és ha akarja, amatőr módon is nagy ismerttömeget gyűjthet be magának. Kár, hogy a hivatkozások kihagyásával a magyar olvasó ezeket az impulzusokat nem kapja meg. A szerzői neveket és megjelenési évszámokat talán az olvasó át tudja ugrani, ha nincs rájuk szüksége, viszont ha feltámad irántuk érdeklődése, akkor hasznosítani tudja őket. Gropnik egyedül írt könyvében kisebb az irodalomjegyzék, és sorszámozott lábjegyzetekben lehet megtalálni a kötete végén, az irodalomjegyzék előtt. Ebben a többszerzős kötetben nem eléggé „olvasóbarát” megoldás, hogy a szöveg és az irodalomjegyzék között van rövid, felületes tárgymutató / ez szinte mindig a könyvek végén van, és így a kb. 25 sűrűn szedett és kisbetűs oldalt betöltő irodalomjegyzék önmagában áll. De ez kis hiba a könyv, ill. a két, egymással összefüggésben olvasható két könyv sok értéke mellett.

A két könyv a LAM olvasói közül is sokaknak ajánlható. Gyermekorvosoknak, gyermekpszichológusoknak, pszichoterapeuták számára a fejlődéslélektani alapok megszerzéséhez, neurológusoknak és pszichiátereknek, stb.

Buda Béla





Alison Gopnik, Andrew N. Meltzoff, Patricia K.Kuhl: Bölcsek a bölcsőben. Hogyan gondolkodnak a kisbabák? 2008, Typotex, Budapest, 253 old. ára: 2950 Ft.





Alison Gopnik: A babák filozófiája Amit a babák az igazságról, a szeretetről és az élet értelméről gondolnak. 2009, Nexus, Budapest, 262 old. ára: 2980 Ft.






Kapcsolódó anyagok

A Hasnyálmirigyrák Világnapja - Lankadatlan éberség!

A gyermekek ellen elkövetett szexuális abúzus kockázatbecslése az amerikai jogi gyakorlatban

A családorvoslás mint karrier. Orvostanhallgatók pályaválasztással kapcsolatos vélekedései és motivációi

Miért pont én maradtam életben? Akut stresszreakció kezelése közúti balesetet követően

Az egészségkárosító kockázatok ismerete az egészségügyi szakdolgozók körében

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Neurofiziológiai agyújraélesztés

Egy nemzetközi kutatócsapat, a Yale Egyetem idegtudósai vezetésével, négy órával a halál beállta után képes volt helyreállítani és fenntartani a teljes emlősagy (sus scrofa) keringését, valamint sejtjeinek molekuláris és celluláris funkcióit. Az eredmény szerint az emlősagy regenerációs képessége jóval nagyobb, mint eddig gondoltuk.

Tovább


Talajbaktériumok a perifériás és centrális gyulladás ellen

A „régi barátok” elmélet szerint nemcsak az állandó tisztító- és fertőtlenítőszer-használat vezet el az allergiás és autoimmun betegségek gyakoriságának növekedéséhez, a modern élet szélesebb körben felelős: az agresszív antibotikum-használat, a pasztörizált élelmiszerek, a természettől és háziállatoktól elzárt, lakótelepi élet egyaránt közreműködik abban, hogy a mai gyermekek nem találkoznak azokkal a mikrobákkal, amelyekkel az emlősök évmilliókon keresztül együtt fejlődtek.

Tovább


Egészséges életmód és a dementia kialakulásának esélye

Az egészséges életmód ellensúlyozza a genetikai prediszpozíció hatását, és a kognitív tartalék még pathologiás agyi folyamatok megléte esetén is csökkenti a demencia-kockázatot.

Tovább


Humán agyi organoidok

A Nature-ben megjelent eredmények azért jelentősek, mert először sikerült létrehozni reprodukálható, a humán cortex-szel konzekvensen megegyező sejttípusokat ugyanolyan struktúrában tartalmazó mini-agyakat. Az eredmény nyomán meg fog újulni a neuropszichiátriai betegségek és az idegrendszerre ható szerek kutatásának módszertana.

Tovább


A megismerés és a gondolkodás csecsemőkori gyökerei