A HDL-koleszterin-szint erős fordított összefüggésben áll az ischaemiás szívbetegség kockázatával. Az viszont közvetlenül nem bizonyított, hogy a HDL-szint növelése önmagában javítaná a prognózist. Most egy nemzetközi szerzőcsoport meta-regresszióanalízis segítségével próbálta meg tisztázni, hogy a HDL-koleszterin-szint változása más tényezőktől függetlenül befolyásolja-e a cardiovascularis prognózist. Összesen 108 véletlen besorolásos vizsgálat eredményeit elemezték, amelyekbe összesen 300 ezer beteget vontak be. A legtöbb vizsgálatban sztatinokat alkalmaztak, de több tanulmányban értékelték a fibrátok, az ómega-3-zsírsavak és hormonok hatását is. A kezelés hatására az LDL-koleszterin-szint átlagosan 23 mg/dl-rel csökkent, a HDL-szint pedig 1,7 mg/dl-rel nőtt. Az LDL-szint változása szerinti korrekció után a HDL-szint semmiféle statisztikai összefüggésben nem állt az ischaemiás szívbetegség, sem a halálozás kockázatával. Hasonlóképp a trigliceridszint és a cardiovascularis prognózis közötti összefüggés is megszűnt az LDL-szint változása szerinti korrekció után. A vizsgálatban számos szenzitivitási elemzést és az eredmények megbízhatóságát értékelő kiegészítő analízist végezték, amelyek mind megerősítették a fenti eredményt: a vér lipidszintjei közül csak az LDL-koleszterin szintje jelezte előre a cardiovascularis prognózist. Az LDL/HDL arány sem mutatott jobb előrejelző értéket, mint önmagában az LDL-szint. Hogy mi az eredmények jelentősége kifejezetten a lipidszintcsökkentő gyógyszerek hatásának értékelése szempontjából, arra nem kapunk választ. Azt a jóval általánosabb megállapítást viszont ismét bizonyítják az eredmények, hogy egy beavatkozás hatásosságát a legmegbízhatóbbnak vélt helyettesítő markerek alapján sem lehet teljes bizonyossággal megállapítani. Az egyes intervenciók valóban megbízható értékeléshez elengedhetetlen a kezelés tényleges célját jelentő végpontok értékelése. Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Kern Dávid Forrás: BMJ 2009 Feb 16; 338:b92.