2014. JANUÁR 26.
Szöveg nagyítása:
A madárinfluenza H10N8 vírus altípusról derült ki Kínában, hogy emberre veszélyes. A keleti országrészből egy haláleset után újabb megbetegedést jelentettek vasárnap.
A kínai média Csianghszi tartományi illetékesek tájékoztatása alapján arról számolt be, hogy Nancsang városban egy 55 éves nő kritikus állapotban van. Megfázás tüneteivel, szédüléssel, gyengeséggel került kórházba január 15-én, de állapota folyamatosan romlik.
A beteg korábban megfordult a helyi piacon - közölték, hozzátéve, hogy a vele kapcsolatba került személyeken egyelőre nem jelentkeztek betegségre utaló tünetek.
A tartományi egészségügyi hatóság tavaly december közepén közölte, hogy kimutatták a H10N8 altípust egy 73 éves nőnél, aki légzési elégtelenségben hunyt el. Szakértők akkor megjegyezték, hogy korábban sosem mutattak ki emberen H10N8 vírus altípussal történt fertőzést.
Kínában az elmúlt hetekben megszaporodtak a közismertebb, H7N9 vírus altípussal történt fertőzésekről szóló híradások. A legtöbbet Csöcsiang, Kuangtung, Fucsien és Csiangszu tartományokból, valamint Sanghajból és Pekingből jelentették.
A hétvégén Csöcsiangból három új fertőzésről érkezett hír, a betegek állapota súlyos. Ez a legsúlyosabban érintett tartomány, ahol 17 napja jelentenek folyamatosan újabb és újabb eseteket. A fertőzöttek száma immár 47.
Vasárnapi jelentések szerint a pekingi baromfi piacokon és tenyésztő-, nevelő telepeken, háztáji gazdaságokban nem találtak pozitív mintát az állategészségügyi ellenőrzések nyomán. Tavaly december 22-e óta összesen több mint 6 millió baromfit oltottak be térítésmentesen.
Kínai szakértők továbbra is azt állítják, hogy a H7N9 terjedésére emberről emberre, rendkívül kevés az esély, még ha nem is kizárt. Hozzáteszik, a fertőzés a légzőszerveken keresztül történhet, ezért a megfőzött csirkehús nem jelent veszélyt. Az illetékesek a hatalmas népvándorlással járó közelgő holdújév alkalmából az élőállat-piacok elkerülésére és a tisztasági szabályok fokozottabb betartására hívták fel a lakosság figyelmét.
MTI 2014. január 26., vasárnap
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.
A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.
Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás