TARTALOM

 VISSZA

 


A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja



| |
 

A szakértők egy olyan kutatás során tették jelentős felfedezésüket, amellyel a rendellenes agyi fejlődést próbálták vizsgálni az újszülöttekben, és a korszülés az agyi fejlődésre gyakorolt hosszú távú hatásait próbálták feltérképezni.

Az Egyesült Államokban a koraszülöttek száma fokozatos növekedés után mostanra az összes szülés 12 százalékára emelkedett – számolt be Terrie Inder, a St Louis-i Washington Egyetem gyermekgyógyász professzora, a Proceedings of the National Academy of Sciences szaklapban publikált tanulmány vezető szerzője. A Washington Orvostudományi Egyetem kutatói arra is rámutattak, hogy a koraszülött csecsemők a tanulási zavarok, a figyelemhiány és a viselkedési illetve kognitív zavarok megnövekedett kockázatának vannak kitéve.

„Ez a tanulmány és az összegyűjtött adatok sokat segítenek nekünk annak megértésében, mi megy tönkre strukturálisan számos gyermekkori rendellenesség, köztük a koraszülés utóhatásaként jelentkező autizmus, a figyelemhiányos rendellenesség vagy az olvasási zavarok esetében” – mondta Inder.

A kutatók az ún. felületi rekonstrukció technika segítségével hasonlították össze a különböző agyakban lévő területeket és struktúrákat. Miután 12 időre született csecsemő agyi képalkotó vizsgálatának eredményeit összehasonlították 12 egészséges felnőttével, kiderült, hogy az agykéreg egyenetlenül növekedett. A kéreg negyede-harmada a normális fejlődés során körülbelül kétszer olyan mértékben nőtt, mint az agykéreg többi területe.

Az eredmény arra utal, hogy az evolúció lenyomatot hagyott az emberi agyon, mert az agy gyorsan fejlődő területei megegyeznek azokkal, amelyek az összehasonlítás alapján a leginkább eltérnek a főemlősökétől. A gyorsan növekvő területeket a fejlett mentális funkciókkal, például a nyelvvel és a gondolkodással, illetve a jellegzetesen emberi tulajdonságokkal hozzák összefüggésbe.

David Van Essen, a tanulmány társszerzője elmondta, a korábbi kutatások azt mutatták, hogy az agy gyorsan bővülő területei közül sok olyan közelmúltban bekövetkező evolúciós változások következtében nőtt meg, amelyek az emberi agyat a többi főemlősénél sokkal nagyobb méretűvé tették. Van Essen, aki az agyi területek szkenneléséhez felhasznált felületi rekonstrukciós technikát kifejlesztette, úgy vélte, hogy a gyorsan növekvő agyi területek teljes fizikai kifejlődését bizonyos mértékben késleltetni lehet, hogy lehetővé tegyük a gyermekkori tapasztalatok által történő formálódásukat. Inder azt feltételezte, hogy egyes agyi területek evolúciós okokból fejlődhetnek gyorsabban a csecsemőkben. A látásért felelős agyterület például, amely ahhoz szükséges, hogy a csecsemő kapcsolatban állhasson édesanyjával a szoptatás alatt, korán kifejlődik, míg a csecsemőkorban kevésbé fontos funkciók csak később következnek.

Forrás: Medipress

Kapcsolódó link: Similar patterns of cortical expansion during human development and evolution - Proceedings of the National Academy of Sciences

Kapcsolódó anyagok

A machiavellizmus lélektana - a könyörtelen taktikusok

Gyökérgümőkből antibiotikumok

Bevezetés a szomato-pszichoterápia szerteágazó világába

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás protokoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább


A csecsemők agyi fejlődése az evolúció lenyomatát mutatja