"Nem az ágyak bővítése a lélekgyógyászat megmentésének legfontosabb lépése, főképp nem Budapesten, ahol a betegek visszajelzései alapján megfelelő számú kórházi férőhely mutatkozik" - olvasható a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (PÉF) nyílt levelében. "Amellett, hogy a Lipót bezárásával kapcsolatban bizony merültek fel aggályok, jelenleg nem célszerű monstre építményben és ágyszámnövelésben gondolkodni. A Fórum eddig minden segítséget kérő betegnek megfelelő orvost tudott találni Budapesten és még aznap kórházi ellátás is szervezhető számukra. Sokkal több baj van az ellátás minőségével. Sok kórházban ugyanis még a betegek testi épségét sem tudják garantálni, amint erről a CPT /European Committee for the Prevention of Torture and Inhuman or Degrading Treatment or Punishment is beszámolt. Előbbre való tehát a meglévő ellátás rendbetétele, a biztonság és méltányosság garantálása minden ellátóhelyen, minden ellátott számára! A PÉF felelősséget és kötelezettséget is vállal a pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátottakért, ezért 2010-ben aláírásgyűjtést kezdett a pszichiátriai gondozóhálózat megmentéséért,mivel az előző kormányzat idején ez az ellátás kritikus helyzetbe jutott,akár idén meg is szűnhet. Magyarországon ma a lakosság negyede érintett valamilyen szintű lelki megbetegedésben.Több százezer ember konkrétan beteg. Mintegy ötvenezer ember él szkizofréniával. Nem képzelhető el semmilyen olyan konszenzus, amiből a betegeket kihagyják. Ezt az Európai Unió kifejezetten meg is követeli. A több száz aláírás sem volt elég ahhoz azonban, hogy a szakma vezetői felismerjék,hogy a "Semmit rólunk, nélkülünk" alapelv szerint be kell vonniuk a betegeket képviselő független fórumot a szakma jövőbeni átalakítását célzó tervek és konszenzusok kialakításába. Mi több, a modern lélekgyógyászat többi szereplőjét, a járóbeteg-ellátásban jártas és jó gyakorlatokat megvalósító pszichiátereket, gyermekpszichiátereket, ápolókat, pszichológusokat, valamint szociális szakembereket is kihagyták mindeddig a közös tervezésből. Erről tanúskodik a kórházi ellátásban érdekelt vezető pszichiáterek által kidolgozott,10 pontban összefoglalt terv, amelyről a kormányzattal tárgyalnak. Ez a "Semmit rólunk, nélkülünk"-elv megtagadása: ettől jön létre a szociális kizárás és kirekesztés, a pszichoszociális fogyaték bebetonozása és az elzárkózás életre hívása a többségi ép társadalom részéről. A pszichiátriai betegek érdekvédelmét országosan, 11 éve hitelesen megvalósító, független Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum civil szervezeteket, önsegítő csoportokat és magánszemélyeket tömörítő szövetség. Számtalan esetben tett a mentális problémákkal élők érdekvédelméért, kiszolgáltatottságuk és megbélyegzettségük csökkentéséért, az ellátás civil kontrolljáért és fejlesztéséért. Ott voltunk Kiskunhalason is és utánajártunk a betegek panaszainak. Belülről is ismerjük a sorsalakulást. Ezért tudjuk, hogy az ország területén hadiállapotok vannak a pszichiátriai járóbeteg-ellátás terén és egy somogyi vagy ózdi beteg ma sokkal rosszabb eséllyel jut hozzá megfelelő segítséghez, mint egy budapesti. Tudjuk, hogy a betegek többsége csak gyógyszeres kezelést kap és a nem elérhető pszichoszociális ellátás gátolja, hogy tartósan megelőzzék a kórházi és más helyre fixen koncentrált intézményes ellátásokat. Azt is tudjuk, hogy a lélekgyógyászat fejlődésének útja világszerte a nagy intézményeket sokszor kiváltó, területi, közösségi-alapú,a családoknak is segítséget nyújtó ellátás, ahol minden beteg számára a lakókörnyezet közelében érhető el a gyógyszeres kezelés mellett a pszichoszociális segítségnyújtás egyaránt. A betegek sikeres és demokratikus ellátást szeretnének, és azt kérik a lelki betegségben nem szenvedő többségtől, hogy ne tegyék be őket újabb sárga házakba. Nem egy beteget ismerünk,aki boldog attól, hogy már nem a Lipótban őrzik, azóta ugyanis jobb megoldásokat találtak életminőségük javítására. A Lipót, kvázi falanszterként nem testesíti meg a kórházakról alkotott elképzeléseket, és a bezárás előtti időszakban már a konkrét összedőlés szélén állt. Reális indokok nem szólnak amellett, hogy ismét az ágyak számának növelése kerüljön előtérbe, de bizonyosan nem szolgálja a betegek érdekeit, ha ismét intézményekben, intézményesítésekben gondolkodunk. Az Országos Pszichiátriai Központ a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika területén belül működik, nekik sem elhelyezési, hanem jogi problémáik vannak, ugyanis gyakorlatilag légüres térben működnek, joguk semmihez nincsen. Pedig volna mit tenniük, pl.a magukról megfeledkező szakemberek ellenőrzésében. Ezért hasznos lehet egy országos központot létrehozni, valódi jogkörökkel,valódi felelősséggel, a jelenleginél nagyobb és szélesebb szakmai körből álló szakemberek bevonásával sőt - horribile dictu - a betegek állandó képviseletével. Ehhez azonban nem kell új Lipót, sem új falanszter. Megfelelő elhelyezés,ahol a szakma kellő méltósággal dolgozhat, de ahová ágyak egyáltalán nem szükségesek, nem lenne rossz a betegeknek sem. Most azonban a járóbeteg-ellátást kell megmenteni. A szakma vezetőinek pedig - mielőtt az új kormányra zúdítanák összes korábbi problémáikat - előzetesen egyeztetniük kellene mindazon szakemberekkel, akiket eddig minden tárgyalásból kihagytak, ahogy minket is, a betegeket,akik miatt léteznek, akikből élnek. A szakmai elit is többrétű, vannak reformerek, akik a betegekkel mindig jól megtalálták a hangot, és mára már a Magyar Pszichiátriai Társaságon belül is, de erős kisebbségben. A kórházak építése és a fekvőbeteg-ellátás növelése sem a betegek valódi helyzetével, sem az igazi költséghatékonysággal nincs összhangban. A főorvosi és igazgatói helyek persze mindig kívánatosak lesznek. De az új kormányt nem szükséges a kompetens szakemberek és a betegek megkérdezése nélkül olyan kiadásokba hajszolni, amelyekre évek múltán ugyanezek a szakemberek fogják mondani,hogy nem kellettek volna... " További információ: Radó Iván, a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum elnöke, tel.:06-30-5618816 dr. Harangozó Judit,a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum szakértője, tel.:06-20-8250178 dr. Silling Tibor,a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum szakértője, tel.:06-30-9319622 Kapcsolódó anyagok: A Magyar Pszichiátriai Társaság válasza