A bélbaktériumokon is múlik a szívbetegségre való hajlam
2011. AUGUSZTUS 15.
2011. AUGUSZTUS 15.
Szöveg nagyítása:
Egy olyan új útvonalat fedeztek fel a Cleveland Klinika kutatói, amely összeköti az egyik gyakori étrendi zsírt és a bélbaktériumokat a szívbetegség megnövekedett kockázatával – jelentették be a Nature szaklapban közzétett tanulmányukban.
A tanulmány azt mutatja, hogy azok az emberek, akik az állati eredetű termékekben (tojás, más, húsok, sajt, tejtermékek, hal, kagyló) található egyik tápanyagot tartalmazó étrenden élnek, nem csupán genetikai felépítésük miatt hajlamosabbak a szív-érrendszeri betegségekre, hanem a hajlam azon múlik, hogyan bontják le az emésztőrendszerünkben élő baktériumok az egyik lipidet, a foszfatidilkolint, más néven lecitint. A lecitin egyébként sok péksüteményben, étrendi kiegészítőben, sőt gyermekvitaminokban is megtalálható.
A kutatók 1875 beteg klinikai adatait, valamint egerek plazmamintáit vizsgálták. Amikor az egerek lecitint és kolint kaptak, a két anyagot a bélbaktériumok egy szívbetegséget okozó termékké alakították át, amely elősegíti a plakk lerakódását a vérerek falán (érelmeszesedés). Az emberekben a vér magasabb kolin-szintje és a mikroorganizmusok által létrehozott, szívbetegséget okozó termékek erős összefüggésben állnak a szív-érrendszeri betegségek megnövekedett kockázatával.
„Ha két ember ugyanolyan étrendet követ, és az egyik szívbeteg lesz, a másik viszont nem, jelenlegi tudásunk alapján azt gondolnánk, hogy a szívbetegség a genetikai eltérések miatt alakul ki. Tanulmányunk azonban azt mutatja, hogy ez csak az egyik része a dolognak” – nyilatkozta Stanley Hazen. „Az igazság az, hogy a szívbetegség kialakulásának eltéréseiben nagy szerepet játszik az, hogyan bontják le a bélbaktériumok a táplálékot az egyes emberekben. A bélflóra megszűri a legjelentősebb környezeti behatást, azt, amit megeszünk.”
Dr. Hazen szerint az új eredmények lehetővé teszik, hogy újabb diagnosztikai eszközöket, valamint megelőzési és kezelési módszereket fejleszthessünk ki a szívbetegség ellen.
Forrás: Medipress
Kapcsolódó anyagok: Lam Extra Háziorvosoknak - 2009; 1(2) A lipidanyagcsere-zavar felismerésének és kezelésének szerepe a celebrovascularis betegségek másodlagos megelőzésében
A HDL és az ischaemias szívbetegség összefüggése - több mint bonyolult
Vérzsírcsökkentő gén
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
COVID-19
A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.
Gondolat
Karl Friedrich Hieronymus von Münchhausen báró, német katonatiszt, akinek neve a nagyotmondással forrott össze, 295 éve, 1720. május 11-én született.
A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás