TARTALOM

 VISSZA

 


A pápaszemes repülőkutyák majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám



| |
 

Majdnem harmadát elpusztította egy hőhullám két nap alatt a pápaszemes repülőkutyák ausztráliai populációjának.

Az állatok nem tudták túlélni a 42 Celsius-fokot is meghaladó hőmérsékletet Cairns városában, ahol a fákról kertekbe, medencékbe is potyogtak a pápaszemes repülőkutya (Pteropus conspicillatus) nevű denevérfaj egyedeinek tetemei.

A Western Sydney Egyetem tudósai friss kutatásukban megállapították, hogy nagyjából 23 ezer pápaszemes repülőkutya pusztult el november 26-án és 27-én. Önkéntes állatvédők látogatták meg a populáció hét élőhelyét a hőhullám tetőzése után, ennek alapján végezték a kutatók a számítást.

Justin Welbergen, a kutatás vezetője szerint az elhullott állatok száma emelkedhet, mert voltak olyan denevértelepek, amelyeket kihagytak a kalkulációból.
A hivatalos statisztika szerint csupán 57 ezer pápaszemes repülőkutya élt Ausztráliában november előtt.

A faj populációi Pápua Új-Guineában, Indonéziában és a Salamon-szigeteken is megtalálhatók, Ausztráliában viszont csak Queensland északi részének kis esőerdeiben élnek, ahol az őshonos fák beporzásában vesznek részt.

A kutató a BBC-nek elmondta, hogy nagyjából tízezer, más fajokhoz tartozó denevér is a forróság áldozata lett.

A repülőkutyák gyakran kapnak hősokkot, amikor a meleg meghaladja a 42 fokot. A novemberi hőhullám idején Cairnsban a városban mért valaha legmagasabb értéket, 42,6 fokot érte el a hőmérséklet.

A szakértők szerint a repülőkutyák nem érzékenyebbek az extrém hőre más fajoknál, ám mivel gyakran gyűlnek össze nagy számban emberi településeken, pusztulásuk is feltűnőbb és könnyebben dokumentálható.


Forrás: MTI
MTI 2019. január 16., szerda 13:32

Kulcsszavak

MTI, Pteropus conspicillatu, hőhullám, globális klímaváltozás, környezetszennyezés, kihalási esemény

Kapcsolódó anyagok

Kitartás, erő és igazságosság - Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkár

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Ritka Betegségek Világnapja a Szegedi Tudományegyetemen

A Szegedi Tudományegyetem a Ritka és Veleszületett Rendellenességgel Élők Országos Szövetségével (RIROSZ) együtt első alkalommal rendezi meg Szegeden a Ritka Betegségek Világnapja országos rendezvényét. A február 24-i program célja, hogy olyan fórumot teremtsen, ahol az érintett érdekcsoportok közösen tudják megvitatni a ritka betegségekkel élők helyzetét, terveit. Idén az egészségügy és a szociális ellátások közötti hídépítés, valamint a ritka betegségek kutatása, az új diagnosztikai és terápiás eljárásokat megalapozó fejlesztések kerülnek a fókuszba.

Tovább


Speciális invazív kardiológiai technikák

Hazánkban több, mint fél évszázada végzik szívritmus szabályozó eszközök beültetését, ma évente durván hat és félezer új pacemakert és körülbelül mintegy 1200 speciális újraélesztő funkcióval is összekapcsolt készüléket ültetnek be. A beültetett készülékek egy része a gyógyszeres kezelésen kívül a szívelégtelenség kezelésének egyik legfontosabb eszközévé vált az utóbbi közel 20 évben, évente több ezer ember életét mentik meg, s biztosítanak ezután kimutathatóan hosszabb és jobb minőségben töltött életéveket.

Tovább


Az e-cigaretta mégsem ártalmatlan alternatívája a dohányzásnak

Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi konzekvenciái lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.

Tovább


Műanyagból származó adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madár tojásaiban

Az északi sirályhojszának (Fulmarus glacialis) a Kanada északi részén lévő Prince Leopold-szigeten rakott tojásait vizsgálva találtak hormonbontó ftalátokat. Ezeket a kémiai anyagokat műanyagkészítéshez használják, hogy az anyag rugalmas maradjon. Ez az első alkalom, hogy ilyen adalékanyagot találtak északi-sarkvidéki madarak tojásaiban.

Tovább