COVID-19

Az új-koronavírus fertőzés megelőzése egészségügyi dolgozók körében

2020. MÁRCIUS 23.

Szöveg nagyítása:

-
+

Hongkong és Szingapúr január végén fedezte fel az első új-koronavírus eseteket, majd az esetek számának gyors növekedését tapasztalták. Betiltották a nagy összejöveteleket, az embereket otthoni munkavégzésre irányították, és ösztönözték a távolságtartást a hétköznapi találkozásokban is. A fertőzést igazoló vizsgálatok számát is a lehető leggyorsabban növelték. Azonban ezek az intézkedések sem lennének elegendőek, ha a vírus tovább terjedne az egészségügyi dolgozók között és az egészségügyi intézményekben. A két ország járó- és fekvőbeteg ellátásban, mint ahogy az Egyesült Államokban is, nem volt elegendő köpeny és N95 (ffp3) maszk, illetve először a vírus teszteket sem lehetett kellő mennyiségben beszerezni. Hat hét elteltével azonban Hongkongban és Szingapurban is sikerült elkerülni a járvány szélesebb körű elterjedését, és a kórházak is mentesültek a túlzott terheléstől. Kulcsfontosságú megoldásaik a következők voltak: 1) a dolgozók minden beteggel történő interakció során sebészi maszkot, kesztyűt visejenek, 2) ügyeljenek a megfelelő kézfertőtlenítésre, 3) minden egyes betegvizsgálat után minden felületet fertőtlenítsenek. 4) Gyanús tünetekkel (mérsékelt hőemelkedés, köhögés, légzőszervi panaszok, fáradtság vagy izomfájdalmak) rendelkezők, vagy az expozíció (vírusfertőzött helyekre való utazás vagy igazolt fertőzöttekkel való kapcsolatfelvétel) esetén az ilyen személyek elkülönítendők a többi betegtől, és - ahol csak lehetséges - külön légzőszervi osztályokon és klinikákon, külön helyszíneken. 5) A személyes távolságtartást a dolgozók a klinikákon és kórházakon belül is tartsák be, a várótermek székeit egymástól két méter távolságra helyezzék el; 6) Az orvosok és a betegek is tartsák be a 2 méter távolságot, természetesen kivéve a vizsgálatokat. Az N95 (ffp3) maszkok, arcvédők, védőszemüvegek és köpenyek használata olyan eljárásokra van fenntartva, amelyekben a járvány cseppfertőzéssel terjedhet (például a beteg intubálása kapcsán is altatás céljából), tehet ezeket az ismert vagy feltételezett COVID-19 esetekbe is kötelező alkalmazni. Mi történik azonban akkor, ha a teszt pozitív eredményt mutat - mondjuk egy kórházi dolgozó vagy egy beteg esetében, vagy az alapellátási rendelőben, vagy a mentőszolgálatnál? Ilyenkor mindent meg kell tenni a kontaktszemélyek felkutatásának érdekében, és csak azok kerüljenek karanténba, akik szoros kapcsolatban voltak a fertőzött személyekkel. 1) Hongkongban a „szoros kapcsolat” tizenöt percet jelentett, kevesebb, mint két méter távolságban, sebészi maszk használata nélkül; 2) Szingapúrban harminc perc volt a határ. 3) Ha az expozíció rövidebb volt, de 2 méteren belüli távolsággal, és több mint két percig tartott, akkor a dolgozók munkában maradhatnak, amennyiben sebészi maszkot viselnek, és naponta kétszer ellenőrzik a testhőmérsékletüket. 4) Azokat az embereket, akiknek rövid, esetleges kapcsolatai voltak, csak arra kell kérni, hogy figyeljék önmagukon a tünetek megjelenését. Az SARS-CoV-2, bár úgy tűnik, hogy fertőzőbb az influenzánál, továbbra is kezelhető a szokásos közegészségügyi intézkedésekkel: távolságtartás a társadalmi érintkezésben, alapvető kézhigiénia és -tisztítás, célzott izolálás és karantén a betegeknél és a fokozott kockázatú egyéneknél, az egészségügyi ellátás kapacitásának növelése (ellátás, tesztelés, személyzet, osztályok) és a koordinált, egységes, nyilvános tájékoztatást kell adni, átlátható, naprakész iránymutatásokkal és adatokkal. Akik foglalkozásuk körében állandó kapcsolatban vannak az emberekkel, nem kell pánikba esniük, ha kiderül, hogy egy koronavírussal fertőzött személy velük azonos helyiségben tartozkodott, vagy közelebb állt hozzájuk, amint az kívánatos kell volna. Az átvitel elsősorban tartós expozíció révén alakul ki, és akkor is abban ez esetben ha az alapvető védelem hiányzik (kézhigiénia, cseppfertőzés elleni védelem). Szingapúrban egy súlyos tüdőgyulladásban szenvedő beteg kapcsán, mielőtt a COVID-19-et diagnosztizálták, négy nap alatt 41 egészségügyi dolgozó volt veszélynek kitéve, akik 85%-ban csak műtéti maszkot használt. A megfelelő kézhigiénia miatt azonban egyikük sem fertőzött meg. Az USA-ban az első tapasztalatok alapján San Francisco-ban a közegészségügyi hatóság enyhített a korlátozásokon, és engedték, hogy a veszélyeztetett alkalmazottak a munkahelyükönn maradjanak, mindaddig, amíg sebészeti maszkot viselnek, és tünetmentesek. Egy seattle-i kórház is hasonló eljárást alkalmaz, az állami közegészségügyi hatóság és a CDC támogatásával. Az egészségügyi dolgozók betegség elleni védelmében fontosnak tűnő tényezők a gondos kézhigiénia és a tisztítás biztosítása; a klinikák és kórházak korlátozása a szükséges beteglátogatásokra; az ellátás átterelése a virtuális csatornákra (például telefon és videó); és a cseppfertőzéssel kapcsolatos szokásos óvintézkedések (műtéti maszk, kesztyű és ruha) alkalmazása légzőszervi betegek esetén. Így a kórházakban alkalmazott biztonsági intézkedések miatt inkább az valószínűsíthető, hogy a személyzet otthon fog fertőzést szerezni, mintsem a munkahelyén. Ezért minden egészségügyi dolgozó - nem csak azok, akik a betegekkel való érintkezésben fertőzésveszélynek vannak kitéve - minden nap jelentse, hogy lázas vagy influenzás tünetei volnának a munka megkezdése előtt. Dél-Koreában arra összpontosítottak, hogy mindenkit megvizsgálanak, akiknél gyanús tünetek jelentkeztek, vagy akiknek a közösségében magas volt a fertőzésveszély kockázata. Megállapították, hogy a vírus olyan emberek körében terjed leginkább, akik semmilyen tünetet nem észlelnek. Az a siker, amelyet Hong Kong és Szingapúr ért el láz- vagy influenza-szerű tünetekkel való szűrés során, azt sugallja, hogy a tünetmentes fertőzés kockázata sokkal alacsonyabb lehet, mint gondolnánk. Eredeti közlemény: Atul Gawande: Keeping the Coronavirus from Infecting Health-Care Workers Szemlézte: Balázs Péter dr. A WHO ajánlásai WHO: Country & Technical Guidance - Coronavirus disease (COVID-19) A fenti szemlézés tájékoztató jellegű, tudományos eredmények vázlatos bemutatása, a hazai, a COVID-19 járvánnyal kapcsolatban érvényben lévő eljárásrend az alábbi oldalon érhető el: Nemzeti Népegészségügyi Központ: ELJÁRÁSREND A 2020. ÉVBEN AZONOSÍTOTT ÚJ KORONAVÍRUSSAL KAPCSOLATBAN - 2020.03.16. eLitMed.hu 2020.március 23.

HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

COVID-19

Enyhe tünetmentes SARS-CoV-2-fertőzött betegeknél észlelt íz- és illatérzékelés-változás

Az egyes jelentések és tudományos publikációk a SARS CoV-2 vírussal fertőzött betegek tünetei között leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor enyhe tüneteket mutató betegek gyakran számoltak be a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokról, mint a megbetegedés általuk tapasztalt első jeléről.

COVID-19

COVID-19: gasztrointesztinális tünetek

A szerzők szerkesztőségi levél formájában hívják fel a figyelmet arra, hogy a 2019 decembere óta világjárvánnyá lett coronavírus betegség 2019 (COVID-19) okozója, az új coronavirus (SARS-CoV-2) az ismert légzőszervi panaszok mellett gasztrointesztinális tüneteket is okozhat. Enyhe tünetekről van szó: émelygés, hányinger, nem súlyos hasmenés, melyeknek összefüggését a járvánnyal gyakran nem ismerik fel, jóllehet egyértelműen kimutatható a SARS-CoV-jelenléte a tápcsatornából vett biopsziás anyagban éppúgy, mint a székletben. Az emésztőszervi tünetek megelőzhetik a légúti tüneteket. A kezdeti tünetek felismerése nagy jelentőségű, mert lehetővé teszi a fertőzés korai diagnózisát és a beteg izolálását, még a léguti tünetek megjelenése előtt. Jelenleg nem tisztázott fontos szempont a fertőzőképesség megállapítása a gasztrointesztinális COVID-19 eseteiben.

COVID-19

A COVID-19-el fertőzött betegek kórházi kibocsátásának feltételei

Avagy mikor hagyhatja el a beteg a kórházat és mikor érhet véget az otthoni karantén? Az Európai Betegségmegelőzési és Ellenőrzési központ (ECDC) az EU/EGT-tagállamok felkérésére készített útmutatása azokra a szempontokra tesz ajánlásokat, amelyek alapján az igazoltan COVID-19-fertőzött beteg biztonságosan (azaz fertőzésveszély nélkül) kibocsátható a kórházból, vagy megszüntethető otthoni izolációja.

Kapcsolódó anyagok

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

COVID-19

Enyhe tünetmentes, SARS-CoV-2-fertőzött járóbetegeknél észlelt íz- és szagérzékelési változások

A Covid-19-ről szóló beszámolók a betegség súlyosságától függően, tünetileg leggyakrabban a lázat, a fáradtságot, a száraz köhögést, az izomfájdalmat és a légszomjat említik. Ugyanakkor a szerzők tudomása szerint eddig csak egy tanulmány foglalkozott Covid-19 fertőzötteknél a szag- vagy ízérzékelésben bekövetkezett változásokkal, és 34%-os prevalenciát állapítottak meg a kórházban kezeltek körében. Viszont a tanulmány nem közölt adatot a megváltozott érzékelés idejéről és a többi tünethez való viszonyáról.

COVID-19

A SARS-CoV-2-re adott antitest válasz COVID-19 betegekben

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés kapcsán még nem ismerjük pontosan a szervezet antitest válaszát, illetve az antitestek kimutatásának klinikai értékét sem tudjuk még felmérni.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

PharmaPraxis

Modern kötszerek tudatos választása és alkalmazása a gyógyszertárban

LÉGRÁDI Péter

A megfelelő kötszer kiválasztásának alapja és fő célja, hogy az gyors és optimális sebgyógyulást eredményezzen, csökkentse a fájdalmat, kontrollálja a seb bakteriális állapotát, védjen az infekció ellen, abszorbeálja a sebváladékot, a lehető legkevésbé zavarja a beteget és javítsa az életminőséget. Az alábbi cikkben a modern sebtisztítás, -fertőtlenítés és -kötözés metódusát és eszközeit ismertetjük.