TARTALOM

 VISSZA

 


A kétéltűeket világszerte tizedelő betegség oka az emberiség



| |
 

A kétéltűeket világszerte évek óta tizedelő fertőző betegség része a Földön zajló - ember által okozott - hatodik tömeges kihalásnak - állapították meg kutatók, akik szerint soha egyetlen betegség sem okozott még ekkora pusztítást a természetben.

Békák, varangyok és szalamandrák tömegeinek pusztulását okozta az elmúlt ötven évben a Batrachochytrium dendrobatidis nevű rajzóspórás gomba miatt kialakult kitridiomikózis.

A fertőző betegség ma már a világ több mint hatvan országában jelen van, a legsúlyosabban Ausztrália, Közép-Amerika és Dél-Amerika területét sújtja.

"A vadvilágot érintő, erősen fertőző betegségek - köztük a kitridiomikózis - hozzájárulnak a bolygón zajló hatodik tömeges kihaláshoz" - mondta Ben Scheele, a canberrai Ausztrál Nemzeti Egyetem munkatársa.

A kutatók három évtizeddel ezelőtt figyeltek fel a kétéltűek világszerte tapasztalható pusztulására és hamarosan azonosították az "elkövetőt". A Batrachochytrium dendrobatidis nevű gomba a kétéltűek bőrét támadja meg és gyakorlatilag élve "felfalja" őket.

A kutatók most a Science című tudományos folyóiratban publikálták a jelenséggel kapcsolatos eddigi ismereteket. A főbb megállapítások közé tartozik, hogy a betegség mostanáig legalább 501 kétéltűfajt - az ismert fajok 6,5 százalékát - sodorta a kihalás szélére. Kilencven fajról megerősítették vagy feltételezik, hogy kipusztult a vadonban, míg a többinek 90 százalékkal csökkent a populációja.

Sok faj esetében közvetlenül a betegség számlájára írható a pusztulás, másoknál azonban az élőhely elvesztésével, a klímaváltozással és a betolakodó, ragadozó fajokkal együtt járul hozzá a fajok kipusztulásához.

A kutatók szerint a globalizáció és a vadkereskedelem az elsődleges oka a globális járványnak és a betegség folyamatos terjedésének.


Forrás: MTI
MTI 2019. március 29., péntek 14:43

Kulcsszavak

MTI, Batrachochytrium dendrobatidis, kétéltűek, hatodik fajkihalási hullám, globalizáció

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Francia-magyar együttműködés az immunrendszer kutatásában

Az embrionális idegrendszer részét képező ganglionléc szerepét vizsgálja az immunrendszer fejlődésében egy francia-magyar kutatócsoport.

Tovább


Új eredmények a pollen és a klímaváltozás kapcsolatáról

Ez az első olyan cikk a nemzetközi szakirodalomban, amelyik globálisan mutatja ki, hogy a hőmérsékleti minimumok és maximumok folyamatos emelkedése hozzájárul az éves pollenkoncentráció növekedéséhez és a pollenszezon meghosszabodásához, az állomásonkénti összes pollenfajta együttes vizsgálata alapján.

Tovább


A tartós betegséggel élők kerüljenek az Európai Unió egészségpolitikájának fókuszába!

2019-ben az európai polgárok új Európai Parlamentet választanak és új Európai Bizottság is alakul. Ezek a változások egy kihívásokkal teli politikai környezetben zajlanak, fennáll a lehetősége, hogy az Unióban csökken az egészségügy szerepe a 2020 utáni időszakban.

Tovább


Sikeres véradás a Szegedi Tudományegyetemen

Nem hiába nyerte meg néhány évvel ezelőtt a Szegedi Tudományegyetem az országos felsőoktatási véradóversenyt: a hallgatók, oktatók és az egyetem munkatársai között nagyon sokan vannak, akik fontosnak tartják az önkéntes véradást. Ezt bizonyította az is, hogy az év 100. napján, április 10-én, 252 fő jelent meg véradáson – közülük 187-en adtak vért. Ez volt az első olyan véradás, amelyen kiemelkedően magas volt a külföldi hallgatók száma.

Tovább