2016. DECEMBER 06.
Szöveg nagyítása:
A Földközi-tengerben élő cápa- és rájafajok több mint felét a kihalás veszélye fenyegeti - közölte a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN), amely a túlhalászatot nevezte meg a jelenség legfőbb okaként. A szervezet Spanyolországban hétfőn kiadott közleménye szerint a Földközi-tengerben élő 72 ismert fajból 39-et "a kihalás fokozott kockázata" fenyegeti - írja a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál. Ezek közül húsz faj - 12 cápa- és nyolc rájafaj - a súlyosan veszélyeztetett kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy mindössze egyetlen lépésre van a kipusztulástól. Utóbbiak közé tartozik a közönséges pörölycápa, a nagy fehér cápa és a kékcápa. A genfi székhelyű Természetvédelmi Világszövetség szerint a régióban élő cápa- és rájafajok közül tizenegy rosszabb természetvédelmi státuszba került a szervezet 2007-ben kiadott legutóbbi értékelése óta. Az IUCN szerint az elmúlt fél évszázad során 13 cápa- és rájafaj pusztult ki a Földközi-tenger különböző pontjain a túlhalászat következtében. A lokális kihalások Spanyolország, Franciaország és Olaszország vizeiben voltak inkább jellemzőek, valamint az északnyugat-afrikai és az Adriai-tengert övező országoknál. Nick Dulvy, az IUCN cápákra specializálódott csoportjának közleménye szerint a kormányoknak "halászati kvótákat kellene bevezetniük és védett övezeteket kellene kialakítaniuk hazai szinten". Mint fogalmazott: "a fogyasztóknak pedig tisztában kell lenniük azokkal a kockázatokkal, amelyeket ezeknek a termékeknek a megvásárlása von maga után". A kutatók szerint a cápákat és közeli rokonaikat, a rájákat sújtja leginkább a túlhalászat, mivel nagyon sok fajuknál évekbe telik, mire a fiatal példányok elérik az érett kort és emellett viszonylag kevés utód is születik. Forrás: MTI MTI 2016. december 6., kedd 14:12
Hírvilág
A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.
Hírvilág
Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.
Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).
Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.
A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.
A szerző ökológus, a hazai környezet-, és természetvédelem ismert szakembere és a fenntartható fejlődés fáradhatatlan kutatója és propagátora. Gyulai Iván e kötetében a fenntartható fejlődés koncepcióját mutatja be. Nagyon világosan, közérthetően, rendszerszemléletben. Onnan indul el, hogy a megközelítésmód fókuszában nem az emberi igények, hanem a szükségletek kielégítésének biztosítása áll. Ez a kérdéskör magyar irodalmában gyakran összekeveredik.
Ökológia
A kötet alapján teljes bizonyossággal látható, hogy a klíma változása, a tiszta ivóvíz hiánya, a lecsökkent biológiai sokféleség rengeteg viszontagságot hoz még az emberiség számára.
Ökológia
Az SZVT Kutatási és Fejlesztési Központ székházában került sor arra az interaktív konferenciára, melynek témája Gyulai Iván „Fenntartható fejlődés” tanulmányának három fejezete volt. Az egyes fejezetekhez korreferátumok hangzottak el Gyulai Iván rövid ismertetőit követően, majd a hallgatóság oszthatta meg észrevételeit...
Az Asteraceae család, azaz a fészkesvirágzatúak a világ egyik legszélesebb elterjedésű és legfajgazdagabb növénycsaládja. Olyan növényeket sorolunk ide, mint a pongyola pitypang, a saláta, a cikória, a kamilla és az articsóka. E taxon egészségügyi jelentőségét vizsgálták a The Plants of the Asteraceae Family as Agents in the Protection of Human Health című tanulmány szerzői. Nagy diverzitásuk ellenére a legtöbb faj kémiai összetétele alapjaiban hasonló, a prebiotikus tulajdonságú inulinnak mindegyikük jó forrása. Emellett erős antioxidáns, gyulladáscsökkentő, antimikrobiális, vizelethajtó és sebgyógyító hatást is kifejtenek.
Ökológia
Elmondható, hogy a piacok leginkább a boldogtalan és elégedetlen fogyasztókra várnak. Ők ugyanis a vásárlói azoknak a nagy mennyiségben előállított komforttermékeknek – pl. cipők, autók, TV-k -, amelyek használata rövidtávon közvetlen ösztönzést és kellemes érzetet nyújt. Azonban ezeknek a termékeknek gyorsan csökken a hasznosságuk, sőt tartós fogyasztásuk hosszútávon függőséghez vezet(het), ugyanis a múltbeli örömérzet megszerzéséhez a jelenben még több komfortjószágot kell fogyasztani.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
Hasnyálmirigyrák: az ESMO klinikai gyakorlati irányelve a diagnózishoz, kezeléshez, követéshez*3.
Klinikai Onkológia
Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei4.
5.
HOZZÁSZÓLÁSOK
0 hozzászólás