hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A beteg dolga az, hogy panaszkodjon



| |
 

A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) 2016 óta minden ősszel Mieloproliferatív Információs Napot szervez, melynek fókuszában a mieloproliferatív betegségek, a policitémia véra, a mielofibrózis és az esszenciális trombocitémia állnak. A rendezvény célja, hogy az érintettek hiteles forrásból tájékozódhassanak betegségükről és a kezelési lehetőségekről. Az eseményt követő séta a Szabadság hídon a piros esernyőkkel arra hívja fel a figyelmet, hogy a korszerű kezelésekkel ma már van arra lehetőség, hogy a betegek megszabaduljanak a mindennapjaikat megterhelő tünetektől.

„Mindhárom mieloproliferatív betegség inkább a 60 év felettieket érinti, de fiatalabb korban is előfordulhat. Mivel ritka betegségek, ezért még kevésbé ismertek, mint más hematológiai kórképek. A betegség felismerésére a legtöbb esetben rutin vérvizsgálat során kerül sor, még tünetmentes állapotban, de az is előfordul, hogy trombózis, embólia, különböző vérzések kapcsán diagnosztizálják.” – mondja Kéri Ibolya, a MOHA elnöke.

A policitémia véra (PV) elsősorban a vörösvérsejtek emelkedett számával jellemezhető, de gyakran a fehérvérsejtek és a vérlemezkék száma is magasabb. Főbb tünetei a fejfájás vagy szédülés, nagyfokú fáradtság, légszomj, lépmegnagyobbodás, viszketés, bőrvörösödés és az orrvérzés, amely gyakran a betegség első tünete lehet. A tünetek sokszor igen nagy megterhelést jelentenek, erősen akadályozzák a betegeket a megszokott mindennapi életvitelükben.

Mivel a PV-s betegek vérében sokkal több vörösvérsejt található, sűrűbben folyóvá válik, ezért a vérkeringés romlik és gyakori a vérrögképződés. PV-ben a kezelés célja a szívérrendszeri szövődmények megelőzése és a beteg életminőségének javítása is. A legtöbb policitémiás beteg a korszerű kezeléseknek köszönhetően ma már hosszú életet élhet, de fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés, hogy időben felismerhető legyen bizonyos – a túlélést is befolyásoló - szövődmények, társbetegségek fokozott kockázata.

„A mieloproliferatív betegségek kezelése minden betegnél más, ezt a kezelőorvos határozza meg a beteg tünetei, általános állapota, társbetegségei, életkora alapján. Nagyon fontos, hogy a beteg pontosan számoljon be a tapasztalt problémákról, hiszen az orvos csak így tudja kiválasztani a személyre szabott kezelést.” – hívja fel a figyelmet a betegek feladatára Kéri Ibolya.

A mielofibrózis (MF) betegségnél a „fibrózis” szó arra utal, hogy a csontvelő állománya fokozatosan hegszövetté kezd el átalakulni, ez pedig egy idő után ahhoz vezet, hogy a csontvelő nem lesz képes megfelelő mennyiségű vérsejtet előállítani. A mielofibrózis tüneteit az elegendő számú egészséges vérsejt hiánya vagy a krónikus gyulladás okozza. A betegség főbb tünetei a fáradtság és légszomj, hasi fájdalom, ízületi és csontfájdalom, testsúlyvesztés, láz és éjszakai izzadás. A betegek egy részének stabil marad az állapota és viszonylag jó életminőségben élhetnek, más betegeknél gyorsabb a betegség előrehaladása és súlyosbodhat az állapot. Már hazánkban is elérhető az a célzott terápia, melynek betegségmódosító hatása van: jelentősen javítja a mielofibrózisos betegek életminőségét és túlélési előnyt biztosít számukra.

„A mieloproliferatív betegségek kialakulásának pontos kiváltó oka nem ismert, de az élet során olyan szerzett génmutációk alakulhatnak ki a vérképző őssejtekben, amelyek egyértelműen hozzájárulnak a betegség megjelenéséhez. Fontos feladatunk, hogy megértessük a betegekkel, mit is jelentenek ezek a mutációk, mi a jelentőségük a terápia szempontjából és eloszlassuk azt a tévhitet, hogy minden, ami genetikával kapcsolatos, az egyet jelent az öröklött és örökíthető betegségekkel. Ebben segítségünkre vannak klinikusok és a Semmelweis Egyetem I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézet Molekuláris Onkohematológia Kutatócsoport munkatársai.” – ismerteti betegedukációs törekvéseiket Kéri Ibolya.

Esszenciális trombocitémiában (ET) elsősorban a vérlemezkék száma nő meg, a vörös- és fehérvérsejtek száma nem emelkedik. Megnő a vérrög-kialakulás kockázata, emellett a vérzések is gyakoribbá válhatnak. A betegek egy része akár teljesen tünetmentes is lehet, a legelső tünetek pedig általában a fáradékonyság, illetve a fokozottabb vérzékenység megjelenése. Az ET kezelésének célja a trombózis kockázatának csökkentése a vérlemezkeszám megfelelő szinten való tartásával. Ha a beteget rendszeresen ellenőrzik, illetve ha szükség esetén megfelelő kezelésben részesül, akkor minden esély megvan a kellően hosszú élettartam elérésére.

„Sokszor kérdezik a betegek, hogy milyen gyógyhatású készítménnyel, táplálékkiegészítővel, gyógyteával tudnak hozzájárulni betegségük szinten tartásához. Csalódottak, hogy egy tabletta bevétele helyett olyan - kétségtelenül nagyobb erőfeszítést igénylő - életmódbeli javaslatot adunk, mint a dohányzás teljes elhagyása, ami kötelező azoknak a betegeknek, akiknél a vérrögképződés kockázata fokozott. Szintén elengedhetetlen a rendszeres kontrollvizsgálatokon való részvétel és a kezelőorvossal való nyílt kommunikáció. A beteg dolga az, hogy panaszkodjon.” – emlékeztet az alapítvány elnöke.

A Magyar Onkohematológiai Betegekért Alapítvány (MOHA) szeretettel vár minden kedves érdeklődőt a 2018. október 6-án, szombaton 10 órától megrendezésre kerülő Mieloproliferatív Információs Napra a Gellért Hotelba (1114 Budapest, Szent Gellért tér 2.), majd az azt követő figyelemfelhívó sétára a Szabadság hídon. A részvétel ingyenes, de előzetes regisztráció szükséges. Részvételi szándékát kérjük, hogy jelezze a moha@onkohemat.hu e-mail címen.

MOHA
2018.október


Kapcsolódó anyagok

Orális antikoagulánsok hatékonysága és biztonságossága

Az apixaban és a rivaroxaban összehasonlítása a rekurráló vénás tromboembolizáció és a vérzéses események vonatkozásában VTE-ben szenvedő betegeknél

Oltásellenesség - a 10 legnagyobb egészségügyi veszély egyike

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Pályázati felhívás – 40 év alatti orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára

A Prof. Dr. Romics László Akadémikus Emlékére Alapítvány pályázatot hirdet Magyarországon dolgozó, magyar állampolgárságú, 40 éven aluli orvosok és orvosbiológiai kutatással foglalkozó személyek számára. A nyertes pályázó(k) között 500 000 Ft alapítványi adomány kerül kiosztásra.

Tovább


Horváth Ildikó államtitkár a Nekem Szól! Egészségértés Díj fővédnöke

Még két hétig, október 20-ig lehet pályázni a www.nekemszol.hu honlapon keresztül az idén negyedik alkalommal meghirdetett Nekem Szól! Egészségértés Díjra, melynek fővédnökségét Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár vállalta el.

Tovább


Láttasd a láthatatlant, hallasd a hallhatatlant!

Lehet-e teljes értékűen befogadhatóvá tenni egy színházi előadást a fogyatékkal élő emberek számára? Mit lehet átadni a színházi látványvilágból egy látássérült nézőnek, és hogyan érzékeltetheti a jeltolmács a darab szövegének stílusát a hallássérült látogatóknak? Akadálymentesítés az előadó-művészet területein II. - a témában október 14-én második konferenciáját tartja a Pesti Magyar Színház a Fehér Bot Nemzetközi Világnapja alkalmából.

Tovább


Elhunyt Kovács László orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja

Életének 80. évében, szeptember 29-én elhunyt Kovács László akadémikus, a sejtfiziológia és elektrofiziológia kiemelkedő kutatója - közölte az MTA.

Tovább