hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


A 30 év alattiak gyakran napi 10 órát is egyhelyben töltenek


A 30 év alattiak gyakran napi 10 órát is egyhelyben töltenek

| |
 

A magyarok átlagosan 5,6 órát ülnek naponta, életkor, lakóhely és végzettség szerint viszont hatalmas különbségek mutatkoznak: minden ötödik 30 év alatti fiatal napi 8-10 órát ül, a diplomás férfiak ötöde pedig ennél is többet, napi 10-12 órát tölt egyhelyben. Pedig a mozgásszegény életmód nem csak az általános közérzetre hat negatívan, de számos érrendszeri betegség, például az aranyeresség kockázatát is növeli. Az aranyeres panaszok kialakulásához a mellékhelyiségben töltött hosszú idő is hozzájárul: a friss hazai kutatásból1 egyértelműen kiderül, hogy azok, akiknek már volt súlyosabb aranyérbetegsége, jóval több időt szoktak a mosdóban tölteni (a betegségtől függetlenül), mint egészséges társaik. A betegség kezelésében viszont manapság a munkahelyi környezet sem kell, hogy akadályt jelentsen: a közismert kúp és kenőcs mellett már az egyszerűen bevehető, diszkrét és gyors megoldással, az aranyértablettával is orvosolni lehet a tüneteket.

A mozgáshiány, a túl sok ülőmunka és az egészségtelen táplálkozás - olyan civilizációs ártalmak, amelyek a magyar társadalom jelentős részét is érintik, és számos népbetegség kialakulásához aktívan hozzájárulnak. Az ülőmunkát végzőknél például kétszer gyakoribb az érrendszeri betegségek előfordulása, sőt a rostszegény táplálkozás és az elégtelen folyadékbevitel miatt kialakuló székrekedés az aranyeresség kockázatát tovább növeli.

A vidéken élők és az alapfokú végzettségűek többet mozognak, mint az átlag

A legfrissebb hazai statisztikák szerint a magyarok csak napi 5,6 órát ülnek egyhelyben, az eredmény viszont kevésbé bíztató, ha a részletes adatokat nézzük: a 18-29 évesek harmada legalább 8 órát ül mindennap, míg a diplomás férfiak ötöde sokszor napi 12 órát is egyhelyben tölt. Az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiak egészségesebben élnek: közülük a legtöbben csak 2-4 órát ülnek napközben, hasonlóan, mint a vidéken élők, ahol tízből négyen válaszoltak így. A budapestieknek mindössze a 14%-ra igaz ez.
A kutatás szerint a nők is aktívabbak, ők leginkább napi 4-6 órát ülnek az irodában vagy otthon. „A nők sokkal egészségtudatosabbak, mint a férfiak, ami nem csak azt jelenti, hogy gyakrabban fordulnak orvoshoz, hanem a mindennapokban is jobban odafigyelnek az egészségükre. Többet mozognak, változatosabban étkeznek, és adott esetben a kellemetlen betegségekről is nyíltabban beszélnek a gyógyulás érdekében, mint a férfiak” – hívta fel a figyelmet Dr. Bánfalvi Péter, proktológus.

„Az aranyeresség sok esetben az irodai munkát végzők, illetve más ülőfoglalkozásúak (pl.hivatásos vezetők) betegsége, ezért is fontos a vállalatok egészségtudatossága: ha időnként lehetőséget biztosítanak a munkahelyi mozgásra, akkor csökkenthetik a munkatársak produktivitására is negatívan ható betegség kialakulását” – tette hozzá a szakértő.

A férfiak tényleg szeretnek a mellékhelyiségben ücsörögni
Bár a magyarok átlagosan 7,1 percet töltenek a mellékhelyiségben szükség esetén, a férfiak és a nők szokásai alaposan eltérnek. Míg a legtöbb nő 2-3 vagy maximum 5 percet tölt bent, minden tizedik férfi 15 percet vagy annál is többet ücsörög a WC-n. Pedig a hosszas erőlködés jelentősen megnöveli az aranyérbetegség kialakulásának az esélyét, amit a kutatási adatok is alátámasztanak: azok, akiknek már volt súlyosabb aranyérbetegsége az átlagnál jóval több időt töltenek a mosdóban (a betegségtől függetlenül), mint azok, akik még nem tapasztaltak aranyeres tüneteket. A betegséget ráadásul még mindig szégyenérzet és prüdéria övezi, ezért sokan titkolják a panaszokat és csak hetek után fordulnak orvoshoz.

„Ugyan a kezdeti stádiumban az aranyér enyhe tüneteket okoz, a kezeletlen betegség idővel gyötrő fájdalommal, gyulladásos tünetekkel együttjáró, súlyosan előrehaladott állapotba fordulhat át, ezért a megelőzés és a megfelelő kezelés kulcsfontosságú. Akik esetleg kényelmetlennek érzik a krémek és kúpok használatát, már az egyszerűen bevehető aranyértablettával is gyorsan és diszkréten enyhíthetik a panaszokat – tényleg nem érdemes várni és szenvedni. A vérzés és a váladékozás ráadásul vastagbéldaganatra is utalhat, ezért mindenképpen keressen fel egy szakértőt, aki szokatlan tüneteket észlel” – hangsúlyozta Dr. Bánfalvi Péter.

További információ: http://aranyertabletta.hu

Forrás: Servier


Kulcsszavak

felmérés, civilizációs ártalom, ülés, mozgásszegény életmód, aranyér

Kapcsolódó anyagok

Hanghalló emberek felépüléstapasztalatának vizsgálata

Baleseti agysérültek ellátásának irányelvei - 2017

Egy városnyi ember élhetne még

Szülésznői várandósgondozás Európában és Magyarországon

Empátiakutatás ápolók körében - a Jefferson Scale of Physician Empathy (JSPE) és az Interpersonal Reactivity Index (IRI) empátia skálák összehasonlítása

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Nobel-díj - Závodszky Péter: a krio-elektronmikroszkópia az utóbbi évek egyik legnagyobb metodikai áttörése

Az utóbbi évek egyik legnagyobb módszertani áttörésének nevezte a krio-elektronmikroszkópiát Závodszky Péter. Ez a technikai eszköz lehetővé teszi, hogy az élettudomány "eddig fel sem tett kérdésekre" is válaszokat keressen - mondta biofizikus az MTI-nek az után, hogy Stockholmban szerdán bejelentették, a biomolekuláris kutatásokban, a biomolekuláris struktúrák nagyfelbontású vizsgálata során alkalmazott módszer kidolgozásáért ítélték oda az idei kémiai Nobel-díjat.

Tovább


A 3D-nyomtatás orvosi felhasználásáról tanácskoznak Pécsen

A háromdimenziós nyomtatással előállított protézisek, a személyre szabott medicina, a szövetnyomtatás és a rehabilitációs robotika témaköreit is felöleli a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutatóközpontjában csütörtökön kezdődő interdiszciplinális konferencia.

Tovább


Gének, etikák, génetikák

A minket körülvevő valóságnak kétféle megközelítése, leírása létezik egymás mellett: egy természettudományos, amelyben a számok, a függvények, a kiszámíthatóság, az ellenőrizhetőség, az igazolhatóság a fő szempontok, és egy humán, művészeti, amelyben a nyelvi megragadhatóság, a többszólamúság, az időbeli változékonyság, a képzelőerő domináns szerepe, a művészeti szabadság a meghatározó jellemzők.

Tovább


Növénybiológus és kutatóorvos kapta A nőkért és a tudományért díjat

Két kutató vehette át a Magyar Tudományos Akadémián az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű pénzdíjas elismerését, amely fiatal nőket ösztönöz tudományos munkájukban. A díjat Tóth Szilvia Zita növénybiológusnak és Wohner Nikolett kutatóorvosnak ítélte az akadémikusokból álló zsűri.

Tovább