hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Tengerből zsákmányolt emésztőenzimek


Tengerből zsákmányolt emésztőenzimek

| |
 

Egy tengeri mikroba génjeinek köszönhető, hogy a japánok egy része képes megemészteni tengeri algák mások számára nem hasznosítható szénhidrátjait.

A Nature április 8-i számában közölt cikk szerint valószínűleg egy tengeri baktériumfajból - amely tengeri ételek fogyasztásával kerülhetett "potyautasként" az emberi szervezetbe - adódtak át bizonyos algaemésztő enzimeket kódoló gének az emberi bélcsatornában élő baktériumoknak. Ezek az enzimek lehetővé teszik például a szusikedvelők által noriként ismert, a Porphyra genusba tartozó vörösalgák szénhidrátjainak megemésztését.

Bár hasonló géntranszferre más esetekben is lehet gyanakodni, ez az első nyilvánvaló példa arra, hogy egy bélbaktérium a táplálékkal felvett baktériumoktól "elorzott" gének segítségével új tápanyagforrás hasznosítását tette lehetővé az ember számára.

Az emberi bélcsatornában számos olyan baktériumtörzs él, amely képes lebontani az emberi enzimek számára hozzáférhetetlen növényi szénhidrátokat. Japánban, ahol az emberek naponta átlagosan 14 g tengeri algát fogyasztanak, sok ilyen típusú szénhidrát taláható a Porphyra-algákban, amelyekbe a szusitekercseket csavarják, és amelyek számos leves és saláta alapanyagai.

Az Université Pierre et Marie Curie kutatói által felfedezett algaemésztő enzimek, a béta-porfiranázok ezeket a szénhidrátokat képesek hasítani. Ez az enzimcsalád tengeri baktériumfajokra jellemző, egy béta-porfiranázt kódoló gént azonban kimutatták egy emberi bélbaktériumban, a Bacteroides plebeius-ban is, kizárólag olyan emberek bélcsatornájában, akik japán felmenőkkel rendelkeznek. A DNS-szekvencia elemzése alapján a kutatók arra jutottak, hogy az algaemésztő enzim génje egy tengeri baktériumtörzsből került át az emberi bélrendszerbe.

A táplálékkal elfogyasztott baktériumok tehát hasznos genetikai anyagként szolgálhatnak a bélbaktériumok számára. Ám - ahogy a szerzők megjegyezték - a fejlett világ lakóinak egyre kisebb az esélyük a hasonló genetikai "kincsvadászatra", ahogy étrendünk egyre sterilebbé válik. Ez az ára annak, hogy a világ nagy részében jelentősen csökkent a táplálékok közvetítette betegségek veszélye.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Nature 2010; 464, 908–912


Kapcsolódó anyagok

Hogyan éljék túl lelkileg a dolgozók a krízishelyzetet?

Semmilyen orvosi kezelést ne hagyjunk abba!

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


Tengerből zsákmányolt emésztőenzimek