Hírvilág

Szerencsejáték-függők gyógyszeres kezelése

2011. AUGUSZTUS 15.

Szöveg nagyítása:

-
+

A szerencsejáték-függés egyes típusai más-más gyógyszerekkel kezelhetők, ami különböző biológiai háttérmechanizmusokra utal - számoltak be a University of Minnesota kényszerbetegségekkel foglalkozó kutatói az amerikai neuro-pszichofarmakológusok ezévi konferenciáján.

Jon Grant pszichiáter és munkatársai háromféle gyógyszervizsgálatot végeztek olyan férfiak és nők körében, akiknél patológiás játékszenvedélyt diagnosztizáltak. A vizsgálatokban 70-100 fő vett részt.

A résztvevők egyik csoportjában a kóros játékszenvedély csökkent az agy opioid pályáit gátló szer (naltrexon), illetve az agyi NMDA-receptorokat (a glutamátreceptorok egyik típusát) gátló szer (memantin) hatására. Az opioidgátlókra - amelyeket elsősorban alkohol- és opioidfüggők kezelésére alkalmaznak - különösen jól reagáltak azok, akiknek a családjában már előfordult az addikció valamilyen formája.

A résztvevők egy másik csoportjában a katekolamin-O-metil-transzferázt (COMT) gátló szer (tolcapon) csökkentette a játékszenvedélyt. A COMT-nek a katekolaminok (pl. a dopamin, adrenalin és noradrenalin) szintézisének gátlása révén fontos szerepe van a prefrontális kéreg működésében, amely többek között a komplex kognitív képességek tervezéséért felelős.

A vizsgálatok alapján Grant két fő típusba különítette a szerencsejátékfüggőket: a naltrexonnal vagy memantinnal kezelhető típust véleménye szerint állandóan űzi a játék iránti vágy, és olyankor játszanak, amikor ez a vágy túl erős ahhoz, hogy kontrollálják, a tolcapone-ra reagáló betegek pedig képtelenek impulzív viselkedésüket kordában tartani, és akkor is játszanak, ha a vágy minimális.

A kutató úgy véli, hogy ha jobban megértjük a játékszenvedély különböző típusait és a hátterükben álló biológiai mechanizmusokat, lehetővé válik a betgség hatékony, egyénre szabott kezelése.

Szemlézte: eLitMed.hu, dr. Víg Julianna

Forrás: Medical News Today


HOZZÁSZÓLÁSOK

0 hozzászólás

A rovat további cikkei

Hírvilág

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hírvilág

Bilasztin, nem szedáló antihisztamin használata krónikus urtikária esetén, már gyermekkorban is

Az allergiás betegségek, allergiás nátha, urtikária első vonalbeli kezelésére nem szedáló, második generációs antihisztaminok javasoltak. Az egyik legújabb második generációs antihisztamin a bilasztin, amellyel nemcsak felnőtt-, hanem gyermekvizsgálatok is történtek.

Hírvilág

Valóban „egészségesebb” a patikai só? - Tények, tévhitek és ellentmondások a nátrium-kloriddal kapcsolatban

TAKÁCS Gábor, FITTLER András, BOTZ Lajos

Több mint egy éve indították útjára az interneten és különböző fórumokon azt a figyelmeztető hírt, hogy az étkezésre szánt konyhasó kálium-kloriddal kevert, dúsított, sőt akár 100%-ban csak azt tartalmazza. A hírközlő(k) és/vagy annak terjesztői még azt is kihangsúlyozták, összeesküvés elméletekhez illően, hogy ennek következtében a magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van „fogva”. Még azt is megkockáztatták, hogy szerintük egy gyalázatos biológiai népirtásról van szó, hiszen csökken az „egészséges NaCl” bevitel és nő a szervezet számára igen „ártalmas KCl” fogyasztása. Ezáltal -írták embertársaik megsegítésére- számtalan betegségnek lehetünk áldozatai, sőt a krónikus bajainkból éppen ezért nem tudunk meggyógyulni (nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás).

Hírvilág

Hasnyálmirigyrák - az alattomos gyilkos Meghalt Patrick Swayze

Orvosai tavaly diagnosztizálták Patrick Swayze betegségét. A kezeléseknek köszönhetően talpra állt, és hónapokig forgatta a "The Beast" c. új televíziós sorozatot. Önéletrajzi könyvet készült írni közösen feleségével.

Hírvilág

Hatástalan a glükózamin az ízületi gyulladással összefüggő derékfájás ellen

A népszerű glükozamin kiegészítő egy új tanulmány szerint kevés vagy semmilyen enyhülést sem nyújt osteoartritis okozta krónikus derékfájásra.

Kapcsolódó anyagok

Gondolat

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

Hírvilág

A géneken is múlik a placebohatás

Az amerikai Semel Institute for Neuroscience and Human Behavior kutatói szerint egy ember génjei meghatározzák, hogy mennyire hatnak rá a placebók.

Hírvilág

Úgy szoknak rá a halak a műanyagra, ahogy a tinik a gyorsételekre?

A fiatal halak ugyanúgy rászoknak a tengerekben a műanyagrészecskék fogyasztására, ahogy a tinédzserek az egészségtelen gyorséttermi ételekre - vélik svéd kutatók.

A COMT-gátlás története és jelentősége - Dr. Takáts Annamária (Semmelweis Egyetem)