- Milyen esetekben választandó a motoros mentés, milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a mentőautókhoz képest? - A tavalyi évben nevesítették először a mentési rendeletben a mentőmotort mint mentési járművet, tehát a jogszabályi háttér azóta ismeri ezt a fogalmat, ez feltétele volt annak, hogy bármilyen szabályozás születhessen. Gyakorlatilag nem túl nagy a különbség motor és autó között, ehhez hozzátartozik az is, hogy ez nem egy olcsó technika. A mentés maga nem olcsó, a motor az egész mentéstechnikát tartalmazza ugyanúgy, mint a mentőautók, leszámítva a hordágyat természetesen, ezért sajnos nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy a mentőmotort csak arra vessük be, amire való. - Mert valójában mire való? - Például a sűrűn lakott városokban alkalmazzuk, tehát a nehéz forgalmi szituációkban , valamint a közúti és tömegbalesetekben. Közúti balesetek esetén, ahol a leállt forgalom és megnehezíti a mentők odajutását, gyorsan a helyszínre tud érni. Elsősorban az M0-ás déli szakasza, ezért jöttünk legelőször ide. Az autópályán nagyon hatékonyan tudunk mozogni, tömegbalesetek során a motoros mentős látja el a kárhely-parancsnoki feladatkört. Emellett segítséget jelenthet alacsonyabb szintű mentőegységnek, ha az nem tudja megoldania feladatot és segélykocsit kér. A sűrűn lakott területek mentőmotoros ellátása inkább mentőrobogókkal, kisebb motorokkal képzelhető el – vannak Budapesten már ilyenek is –, hiszen ezekkel a nagy, feldobozolt motorokkal, amilyenekkel mi dolgozunk, sok helyen, például szűk utcákban, nyaralóövezetekben nehéz a manőverezés. Ennek megfelelően a mentőmotorok bevethetősége és az elterjeszthetősége komoly megfontolást igényel. Jelenleg legalább ugyanannyi esetben háziorvosi feladatokat érintő esetekhez is riasztanak bennünket. - Mióta vannak mentőmotorok Magyarországon? - Ez az ötödik teljes szezon, a szolgálat kísérleti jelleggel 2005. augusztus elején, Balatonlellén indult, akkor még csak egy motorral. - Tervezik-e a motoros ellátás kiterjesztését a még lefedetlen területeken? - Öt év után is azt kell mondanom, bizonyos fokig a helyét keresi még a motoros-mentőszolgálat, mint ahogy az egész mentésbevetés is egy picit még mindig a helyét keresi Magyarországon. A mentőhívás, a mentők igénybevétele is ezer sebből vérzik. Ennek a szenvedő alanya a motoros szolgálat is. A személyzettel szintén bajban vagyunk. Sajnos két-három hete egy kollégánkat baleset érte, és nincs helyette más, aki el tudná látni helyette a szolgálatot. A beosztásunk tele van lyukakkal. - Mi kell ahhoz, hogy valakiből mentőmotoros váljon? - Mentőorvosi vagy mentőtiszti képesítés megfelelő gyakorlattal, emellett nagy motoron szerzett gyakorlat, az A-kategóriás jogosítvány természetesen alapkövetelmény, és mivel megkülönböztető jelzésekkel közlekedő járművekről van szó, a PÁV1 megléte szintén kötelező. A szolgálat felvételének feltétele minden évben egy szezonkezdő gyakorlaton való részvétel és a gyakorlati vizsga letétele, ami a rendőrmotorosokéval egyezik. Tehát komoly tréninget kapunk minden szezon elején és van lehetőségünk rendszeresen gyakorolni. . - Az utóbbi években egyre nagyobb odafigyelést tapasztalok velünk, motorosokkal szemben az autósok részéről, de hogy viszonyulnak a megkülönböztető jelzést használó mentőmotorokhoz? - Igen, a mentőmotoros szolgálat első éveiben tapasztaltakhoz képest már nem érzek számottevő differenciát a mentőmotor és a mentőautóval szembeni viselkedésben. De egyébként ez nem azon múlik, hogy motor vagy autó, hanem azon, hogy a közlekedő maga hogyan viselkedik egy megkülönböztető jelzést használó járművel szemben. A Páneurópák ebben a tekintetben is előrelépést hoztak, hiszen professzionális villanócsöves fény-, és a korábbinál jobb hangjelzéssel vannak felszerelve. Két hónap használat után azt mondhatom, ez a felszerelés kb. 40 százalékkal jobban észrevehetővé, és ezzel biztonságosabbá tette a motoros mentést. Jobb oldalon van a „nagy baj táska”. Olyan, közvetlenül az életet veszélyeztető esetekben használt eszközök találhatók benne, mint: a légút biztosítás eszközei ( tubusok a lélegeztetéshez), lélegeztető ballon, taposó szívó (légutak leszívására), emellett van benne intraossealis tű és fúró. Utóbbiakat akkor vetik be, ha nem tudnak perifériás vénát biztosítani, így a csontvelőn keresztül tudnak gyógyszert adni és folyadékot pótolni. Erre főleg kicsi gyerekeknél lehet szükség, illetve olyan baleseteknél, amikor valamilyen oknál fogva a karok megközelíthetetlenek. A bal doboz a „kisbaj táska” helye, azoknak a felszereléseknek, melyekre az első bármilyen kisebb beavatkozásnál szükség lehet. A vérnyomásmérőtől kezdve a fonendoszkópon keresztül megtalálható ebben a táskában minden: kötszerek, olló, infúzió, vércukormérő, és itt kaptak helyet a gyógyszerek is. A top case rejti az újraélesztésre használatos defibrillátort, ami EKG készítésére szintén alkalmas. Van itt még néhány stif neck, a nyak rögzítésére használt eszköz is… meg a defektjavító spray. - A szolgálati előírás szerint milyen védőfelszerelések tartoznak hozzá a ruházathoz, illetve mennyi idő áll rendelkezésre mindezek felvételéhez egy riasztás esetében? - Természetesen protektoros, két részes utcai motorosruhában, vese- és gerincvédőben, protektoros kesztyűben, bukósisakban vonulunk. Az OMSZ kezdetben nem biztosított felszerelést senkinek, de később kaptunk ruhát, csizmát és sisakot. Ez sajnos csak néhány „régi motorosnak” járt, nem mindenkinek, így például az idén újonnan belépőknek sem tudtuk biztosítani a ruházatot. Az új főigazgató megígérte, hogy a jövő szezonban ez már nem fordulhat elő. - A hivatalos kivonulási idő egy perc volt eddig ugyanúgy, mint a mentőautóknál. Ezt többször kifogásoltuk, mivel ez motorral nem kivitelezhető. Egy mentőautóban az ápoló be tudja programozni a GPS-t, vagy nézni a térképet út közben is, nekünk azonban nincs segítségünk, én motoron nem szívesen indulok el addig, amíg nem tudom, hogy hova megyek. A GPS beprogramozása legalább egy-két perc, ráadásul motorozás közben, megkülönböztető jelzésekkel, extrém forgalmi szituációban még követni is a GPS-t – amit egyébként nem hallunk a motoron –, ez nem egyszerű lecke. Tehát a kivonulást lehetőség szerint úgy kell megkezdeni, hogy az úti céllal tisztában vagyunk. Nekünk itt a szigetszentmiklósi mentőállomáson jó dolgunk van egyébként, az autópálya-mérnökség megcsináltatta ugyanis a légkondicionálást, amiért nem győzök elég hálás lenni, hiszen így még kánikulában sem jelent gondot motoros nadrágban és csizmában töltenünk a szolgálati időt. Összességében az induláskor elvesztett egy-kétpercet a mentőautóhoz képest a flexibilitáson és a gyorsaságon be tudjuk hozni, de van egy nagyon régi mentős szabály, miszerint a mentésben a legfontosabb a mentős személyzet. Ha nem érsz oda, akkor nem csak te kerülsz bajba, hanem az is, akihez oda kellett volna érni, tehát dupla bajt csinálsz. Amikor azt mondják, hogy a mentős élete az első, az elsőre valóban furcsán hangzik, de ez nem önzés. A biztonságos helyszínre érkezés a sérültnek is kulcskérdés. A néhány perces látszólagos időveszteség, ami a biztonságot szolgálja, az bőségesen kamatozik, míg ellenkező esetben a bajra csak a baj jön. Talán a legnagyobb jelentőségű újítás a mentő Hondák lopásgátló rendszere. A fényjelzések járó motor mellett az indítókulcs kivétele után is működnek, ami egy alapvető biztonsági kérdés, hiszen így a helyszínen is jól látható a motor, miközben folyik a sebesültek ellátása. Ha pedig valaki eközben megkísérelné ellopni a mentőmotort, akkor az az első mozdulatnál leáll, újraindítani pedig kulcs híján nem lehet. Forrás: motorinfo.hu Részleges másodközlés; engedéllyel átvéve Eredeti közlemény: Mentőmotorosok nyomában