TARTALOM

 VISSZA

 


2050-től az eddig véltnél jelentősen szélsőségesebb lesz az időjárás az európai városokban



| |
 

A szakemberek az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával az Environmental Research Letters tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Kimutatták, hogy mind az 571 városában fokozódni fognak a hőhullámok, a legnagyobb mértékben a hőhullámos időszakok a dél-európai országokban nőnek, miközben a közép-európai városokban a legnagyobb mértékben - 2-7 Celsius-fokkal, a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 8-14 Celsius-fokkal - fog emelkedni a hőmérséklet hőhullámok idején.

Az aszály feltételei különösen Dél-Európában növekednek, számításaik szerint az Ibériai-félsziget déli részén fekvő Malagában és Almeirában több mint kétszeresére nő a szárazság az 1951-2000-es évekhez képest.

Északnyugat-Európában a folyók áradásának kockázata növekszik. A legrosszabb előrejelzések a Brit-szigetek városait érintik, ahol még a legoptimistább forgatókönyv esetében is a városok 85 százalékát fogja a korábbinál nagyobb árvíz sújtani.

A legrosszabb előrejelzéseket alapul véve mindhárom jelenség - aszály, hőhullám, áradás - a legtöbb európai városban jóval szélsőségesebb lesz.

"Kutatásunk rávilágít, hogy sürgősen terveket kell kidolgozni arra, hogy városaink miként birkózzanak meg ezekkel a jövőbeni időjárási jelenségekkel" - hangsúlyozta Richard Dawson professzor, a tanulmány társzerzője.

"Már most első kézből látjuk az szélsőséges időjárási események következményeit az európai fővárosokban. Párizsban az átlaghoz képest több mint négy métert nőtt a Szajna vízszintje" - tette hozzá.

Más fővárosokban, mint Dublinban, Helsinkiben, Rigában, Vilniusban és Zágrábban is valószínűleg az áradások vízszintje lesz extrém magas. A legrosszabb forgatókönyv több mint 80 százalékos vízszint növekedéssel számol árvizek esetén számos nagyvárosban, köztük a spanyol Santiago de Compostelában, az írországi Corkban, Waterfordban, a portugáliai Bragában és Barcelosban vagy a brit Derry/Londonderryben.

Miközben Stockholmban és Rómában fog nőni leginkább a hőhullámos napok száma, a hőmérsékletnövekedés hőhullámok esetén Prágában és Bécsben lesz a legnagyobb.

Lisszabonban és Madridban fog előfordulni legtöbbször legnagyobb szárazság, miközben Athént, a máltai Valettát és Szófiát sújtja majd a legnagyobb szárazság és hőhullám az előrejelzés szerint.


Forrás: MTI
MTI 2018. február 21., szerda 12:12


Kulcsszavak

MTI, környezetszennyezés, nagyvállalatok, szélsőséges időjárás

Kapcsolódó anyagok

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Bejelentették a Richter Anna díj győzteseit

A Richter Anna Díj március 8-án megrendezett díjátadó rendezvényén jelentették be azt az öt nyertes csapatot, amelyek összesen 20 millió forint támogatást kaptak innovatív projektjeik megvalósítására.

Tovább


Új kemoterápiákat javasolnak az onkológusok

Több mint harminc új kemoterápiás prokotoll hivatalos bevezetését javasolja a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság.

Tovább


Az éghajlatváltozás hatása az egészségügyi ellátásra - konferencia

A Föld ökológiai állapotáról számos „diagnózis” készült az elmúlt évtizedekben, amelyek hasonló eredményekre jutottak: az elmúlt évszázadokban kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok következtében a természetben az egész élővilág jövőjét fenyegető változások mentek és mennek végbe, amelyek közül az egyik az éghajlatváltozás.

Tovább


Elhunyt Halász Béla neuroendokrinológus

Életének 92. évében elhunyt Halász Béla, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja, Széchenyi-díjas orvos, anatómus, neuroendokrinológus, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének professor emeritusa - közölte az MTA kommunikációs főosztálya pénteken az MTI-vel.

Tovább