Csermely Péter ma egyfajta ikon, tudományos példakép, újfajta – „webpedagógiai” - jelenség. Sok fiatal követi figyelemmel. 2009-től élő blogját már milliók töltötték le. A jó pedagógus című kis esszéjét több mint húszezer ember olvasta el. Blogja annyira tartalmas és eredeti, hogy most kötetben is összegyűjtötték eszmefuttatásainak legjavát. Ügyes karikatúrák is tagolják és kiemelik a mondanivalót. Az olvasó így egyfajta modern beviáriumot kap kézhez, amelyből megismerheti e sajátos egyéniség látásmódját, gondolatait.

Csermely Péter munkássága egyébként széles körben ismert, főleg tehetséggondozási mozgalma miatt lett – jó értelembe véve – „celeb”, ismert tudós, a Semmelweis Egyetem tanár, hálózatkutató, aki sokat tett ennek az adatértelmező megközelítésnek hazai népszerűsítéséért, de mindenek előtt modern tanár, aki lelkesen adja át tudását és hitelesen ösztönöz értékképviseletre, tanulásra és fejlődésre. Puritán, szerény ember, kerüli a megszokott formaságokat, kicsit rejtőzködve él, de a kommunikációban teljesen a másik emberre hangolódik és rá akar hatni. A lényeget mondja, és ennek kifejezésében fanyar, szelíd humora is segíti.

Válogatott blogrészletei, amelyekhez néhány vele készült interjú közlése is társul, olyan kérdésekkel foglalkoznak, amelyek minden fiatalt érdekelhetnek, akik tudományos pályára készülnek. Alapkérdése a tehetség (és ez a társadalom jövője iránt érdeklődő idősebbek számára is aktuális lehet). A fogalmat nem misztifikálja. A tehetség az ő felfogása szerint kibontakozik, ha tudományos témák és mindenek előtt vizsgálómódszerek korán izgalmassá válnak fiatalok számára. Kutató diákoknak próbál a maga hálózatépítésében teret adni.

A tudományos munka kommunikációban és csapatban folyik, kellenek a tapasztaltabbak, a tanárok ehhez, mégpedig a „jó tanárok”, akik értékeket fejeznek ki, tudnak a fiatalok fantáziájára is hatni. A tehetség értelmi és értelmi komponensei erős motivációkkal és szorgalommal kell párosuljanak, de mindezekhez kell még „lehetőség-ablak”, alkalom, amelyben valaki igazi nagy eredményekre jut, amelyekben megszületik a siker. Csermely szerint (aki általában sokban támaszkodik Csikszentmihályi munkásságára) „az igazi tehetség új létezési teret, új formát küzd ki magának”. Megkülönbözteti az igazi tudományos sikert a talmitól, a látszattól.

Természetesen sokat szól a tehetséggondozásról. Szövegének e része akár a politikusok kötelező olvasmánya is lehetne. A tehetséget sikerrel felkaroló országok erre sokat áldoznak, intézményeket hoznak létre, a tehetségeket és mentoraikat nagyon megbecsülik. Már sokszor bizonyították, hogy a tehetséggondozás a legjobb társadalmi beruházás.

Csermely pozitív gondolkodású, a lehetőségeket nézi, de azért nem hallgatja el kritikáját sem. A magyar társadalomban sok olyan mechanizmus, körülmény jött létre, amely nem kedvez az alkotásnak és ezzel a tehetségek kibontakozásának. Nem érvényesül igazán a gazdaságban az innováció. A társadalmi viszonyok nem kedveznek a hivatástudat megőrzésének. Nem adja meg a tanároknak a megfelelő feltételeket. Itt az oktatási rendszer szelíd, de kicsengésében kemény kritikája fogalmazódik meg.

Érdekes része a könyvnek, hogy Csermely Péter kb. három éven át tagja volt a korábbi államelnök által létrehozott Bölcsek Tanácsának, és így alkalma volt javaslattá is formálni a tehetségről, oktatástól, gazdaságról és tudománypolitikáról kialakított véleményét. Most blogján keresztül beavat bennünket ebbe a világba. Nagy kár, hogy a bölcsek, mert itt valószínűleg tényleg a bölcsek, a valódi elit képviselői ültek össze, nem kapnak nagyobb szerepet a társadalom alakításában.

A könyv nagyobb része valójában tényleg életfilozófia, tanácsok az értelmiségi ember önreflexiói, szellemi önfenntartása területéről. Szilárd Leo „tízparancsolata” a lelki és személyközi építkezés, az értékek megőrzése, a tudás személyes örömmé változtatása, a megismerés szubjektív bölcseleti felhasználása felé vezeti el az olvasót.

A kötetben még nagyon sok fontos gondolat, felvetés található, ezeket szinte lehetetlen áttekinteni. Ami a legfontosabb: kedves, szeretetreméltó embert ismerhetünk meg belőle, hatása alól kevesen vonhatják ki magukat, amit a blogok leírnak, az nagyon tanulságos, mindenkit megragad, ha néha nyugtalanit is (pl. az érvényes társadalomkritika, vagy a tudományos pályai magas követelményei miatt).

Csermely metafóráját használva: ez a kötet is lehet egyfajta „lehetőség-ablak”, amelyen át legalább betekinthetünk a tudományos világ és a modern értelmiségi lét szemléletébe és szellemi működésmódjába.

(Csermely Péter: BLOGhálózatos életfilozófiám. – Szerkesztette:Kapitány Katalin, Szűcs Édua illusztrációival. 2012. Typotex, Budapest, 192 old, ára:2900 foinrt ((Edition 2.0 – sorozat)

Buda Béla dr.
2012.12.28