hirdetés

TARTALOM

 VISSZA

 


Teendők a vírus ellen



| |
 

A H1N1-influenza vírusa cseppfertőzéssel (a beteg ember nyálkacseppjeinek révén), valamint e nyálkacseppek által szennyezett kéz és tárgyak útján terjed. Ezért a megelőzés szempontjából óriási jelentősége van a megfelelő kézhigiénének, a helyes zsebkendő-használatnak, valamint a körülöttünk lévő tárgyak tisztán tartásának.

Falus Ferenc, országos tiszti főorvos: "Amit szeretnék kérni, hogy tanítsák meg a gyerekeket a zsebkendő használatra, a köhögés, tüsszögés higiéniájára, a helyes kézmosásra és arra, hogy azok a felületek, ahol dolgoznak, például az iskolapad, időnként le kell egy fertőtlenítő vagy mosószeres ruhával törölni."

Kézhigiéné:

A megfelelő kézmosás gyakori, meleg folyóvízzel és szappannal történik, amely legalább 20 másodpercig tart. Különösen fontos kezet mosni köhögés, tüsszentés, orrfújás és a zsebkendő kidobása után. A kéz törlése, szárítása történhet eldobható papírtörlővel, illetve légszárítással. Textil törülközővel történő szárítás esetén saját törülköző használat javasolt.
A közös textil törülköző használata kerülendő.
A kéz fertőtlenítésére hatékonyak a legalább 60 %-os alkoholtartalmú kézfertőtlenítők is. A megfelelő kézmosás által megakadályozható, hogy a kézről a szabad szemmel nem látható kórokozók tárgyakra, felületekre és onnan mások kezére, nyálkahártyájára kerüljenek.

Köhögés, tüsszentés és a zsebkendő-használat:

Köhögéskor, vagy tüsszentéskor nagyon fontos a zsebkendő orr és száj elé tartása. Ez meggátolja, hogy az influenza vírusa szétszóródjon a levegőben, mást is megfertőzve ezzel. A célra az eldobható papír zsebkendő javasolt, amelyet használat után zárt szemetesbe kell dobni, hiszen a kórokozók a zsebkendőben még néhány óráig életképesek maradnak. Ha zárt szemétgyűjtő nem érhető el, a papír zsebkendőt az eldobásig egy zárható tasakban célszerű tartani. Ha zsebkendő sincs kéznél, akkor is inkább a könyökhajlatba és ne tenyérbe tüsszentsünk.

Környezetünk tisztán tartása:

Takarítsuk rendszeresen a kemény (fém, fa, műanyag, stb) felületeket.
A szokásos tisztítószerekkel és módszerrel végzett gyakori takarítás elegendő a felületek és a tárgyak tisztán tartására, külön fertőtlenítésre nincs szükség.
A tisztítás megfelelő gyakoriságát a használat gyakorisága és a használók száma határozza meg. Minél többen, minél gyakrabban használnak egy tárgyat, felületet, annál gyakoribb tisztítás szükséges.
A gyakran, sok ember által megérintett felületek (Pl. kilincsek, kapcsolók, csapok, számítógépes billentyűzet, stb) takarítása naponta akár többször is javasolt.

Forrás: Teendők a vírus ellen

Videó: Tájékoztató videó

Kulcsszavak

H1N1-influenza, higiéné

Kapcsolódó anyagok

A kézhigiénés compliance fejlesztésének fontossága a nosocomiális infekciók megelőzésének tükrében

A betegek élete a kézhigiénén múlik

Az alvás életet ment

A H1N1-védőoltás hatékonysága és biztonságossága gyulladásos bélbetegségben

Hozzászólások:

Nincs hozzászólás ehhez a cikkhez.

A hozzászóláshoz be kell jelentkeznie.


Extra tartalom:

 
ROVAT TOVÁBBI CIKKEI

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpontot is működtetető konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény pénteken az MTI-t.

Tovább


Hogyan viszonyulunk a mentális betegekhez?

Online lakossági kérdőív készült a mentális betegekkel kapcsolatos attitűdök vizsgálatához. A Simon Lajos egyetemi docens, pszichiáter, pszichoterapeuta által vezetett kutatócsoport a mentális zavarral élőket érintő stigmatizáció felmérésére és a hazai antistigma programok hatásvizsgálatára vállalkozott. A cél a hatékony nemzeti antistigma program kidolgozása.

Tovább


COVID-19 pandémia testi és mentális jóllétre tett hatásai - nemzetközi felmérés

The Collaborative Outcomes study on Health and Functioning during Infection Times (COH-FIT) egy nagy nemzetközi felmérést végző projekt, amely a koronavírus pandémia (COVID-19) által érintett országok egész lakosságára irányul. A projektben majdnem 200 kutató vesz részt több mint 35 országban, több nemzeti és nemzetközi szakmai szervezet hozzájárulásával. A COH-FIT projekt célja a kockázati és a védelmet nyújtó tényezők azonosítása, amelyek tájékoztatást nyújtanak a COVID-19 pándémiát megelőző és beavatkozó programok számára, illetve a jövőben előforduló más pándémiák számára.

Tovább


<b>Teendők a vírus ellen</b>