2010-ben jött létre a Biológiai Sokféleség Egyezmény (Convention on Biological Diversity), amelynek létrehozásakor egy 10 éves keretrendszert, a biodiverzitási stratégiát (Strategic Plan for Biodiversity 2011–2020) is kidolgozták. Távlati célként azt jelölték meg, hogy 2050-re az ember harmóniában éljen a természettel, a biodiverzitást értékelve, megőrizve, helyreállítva és bölcsen használva. Ennek elérése érdekében fogalmazták meg a 20 Aicsi-célt, amely részletezi a tágabb célkitűzések eléréséhez szükséges teendőket – többek között a biodiverzitás-csökkenés mögött húzódó okok kezelését, a biodiverzitás fenntartható használatát, illetve az ebből származó javak igazságos elosztását.

Az Ecology and Society szaklapban megjelent tanulmány (Global synthesis reveals that ecosystem degradation poses the primary threat to the world’s medicinal animals) az első globális áttekintő munka, ami a gyógyászati állatok felhasználásának és veszélyeztetettségének összefüggéseit vizsgálja. A kutatás célja az volt, hogy tisztázza a gyógyászati célú felhasználás jelentőségét az egyes fajok populációinak csökkenésében, mivel mind szakmai körökben, mind a médiában megjelenik az a nézet, miszerint a gyógyászati célú felhasználás komoly fenyegetést jelent a különböző állatfajokra, azok túlhasználatához vezet.

Az állattartás egyre növekvő mértéke csökkenti a biodiverzitást, és egyre erősebben veszélyezteti mind az emberi, mind az állati egészséget. Az e mögött húzódó összefüggések pontosabb megértése mind közegészségügyi, mind természetvédelmi szempontból kiemelkedő jelentőségű. A Biological Conservation szakfolyóiratban megjelent publikáció, az Emerging diseases, livestock expansion and biodiversity loss are positively related at global scale ezeket az összefüggéseket tárja fel nemzetközi adatbázisokból származó adatok segítségével végzett modellezésekkel.

A biodiverzitás helyreállítása fontos szerepet tölthet be az állatról emberre terjedő betegségek megelőzésében. A további kutatásokban fontos lenne elválasztani a gazdaállatok tulajdonságait (például élőhely-preferencia, zavarástűrés) az emberi cselekvések hatásaitól (mint például a haszonállatok tartási gyakorlatai), amelyek az átadás fontos tényezőit befolyásolják. Szintén lényeges különbséget tenni a biodiverzitás természetes szintjének jelentősége és a biodiverzitás-csökkenésből adódó következmények között. A zoonózisok kialakulásához, átadásához vezető tényezők pontosabb megértése még soha nem volt ennyire sürgető, és ennek elmulasztásának ára soha nem volt még ilyen nyilvánvaló.

Az ENSZ jelentése szerint sem a biodiverzitás védelme, sem a szegénység elleni küzdelem nem hozta meg a kívánt eredményt. A biológiai sokszínűség további csökkenése a következő nemzedék helyzetét jelentősen megnehezítheti.